Melyik aktív mélynyomó típus jobb – zárt vagy reflex? Örök vitatéma a hifis fórumokon és blogokon, véleményből nincs hiány. Ezer és egy mítosz és általánosítás terjeng, nem véletlen, hogy ez a leggyakoribb kérdés az ügyfélszolgálatunkon is. Kétértelmű a válasz, „az attól függ”. Mindkét mélynyomó típust alább megtárgyaljuk, s megnézzük, hogy az ajánlott telepítés és hallgatói környezet esetén, melyik eredményez optimális teljesítményt.
Zárt mélyláda
Kompakt forma, mint tényező
A zárt mélysugárzók általában kisebb kabinetmérettel és helyigénnyel rendelkeznek, így könnyebben integrálhatók a hallgatási környezetbe (szobánkba), minimális vizuális hatással vannak a berendezésünkre, enteriőrre.
Zenehallgatásra ajánlott
A megfelelően megtervezett zárt mélysugárzó kisebb fázis-eltolást, alacsonyabb késleltetést és kevesebb lecsengetést mutat az adott időtartományban. Ezek a tulajdonságok miatt válik a zárt mélysugárzó típus természetes választássá, ha kimondottan zenehallgatási felhasználást célzunk meg, amit a megszállott hifisták tipikusan úgy jellemeznek, hogy a megszólalás pontosabb, artikuláltabb és kevésbé elfolyó, vagyis feszesebb.
Alsó határfrekvencia tartomány – Szobanyereség
A zárt mélyládák általánoságban kisebb meredekségű, laposabban felfutó görbével rendelkeznek, mint reflexes társaik (10Hz-től). Az SVS e koncepciót egy lépéssel tovább vitte; a kifinomult DSP alkalmazásával kiegyenlíti a frekvencia-választ és annak meredekségét, hogy a lehető legjobban kihasználhassa a kicsi és közepes méretű helyiségekben általánosan jelentkező „szobanyereség” előnyeit. Ennek az erőfeszítésnek eredménye képpen kapunk egy kiterjesztett alsó határfrekvencia menetet jelentősen megnövekedett hangnyomással.
Dinamikus kimenet korlátai a legmélyebb Oktávokon
Mindegyik egymást követő mélyebb oktávnál a membrán kimozdulás megnégyszereződik egy zárt mélysugárzóban annak érdekében, hogy ugyanaz a hangnyomásszint fennmaradhasson. Ebből adódóan, az egyenletes frekvenciaválasz eléréséhez és kiegyenlítéséhez nagyban igényli az erősítő teljesítményét. Ennek eredményeként a zárt mélysugárzóknak jellemzően lényegesen alacsonyabb a dinamikus kimeneti értéke, mint az ugyanazon családba / árkategóriába tartozó reflexes mélysugárzónak. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy zárt mélysugárzó ne teljesítene jól például az akciófilm jeleneteknél (jellemzően 18-36 Hz-es oktávban). Ne feledjük, egy kisebb – közepes szoba nagyban növeli az alacsony frekvenciák hangnyomását (szobanyereség) kiváltképp a 18-36 Hz -es frekvencia tartományban. Tehát, ha a zárt mélynyomó teljesítménye jól illeszkedik a szoba méretéhez és a lejátszási szinthez, az eredmény kiváló lesz, még a legalsóbb oktávokban is!
Bass-reflex mélyláda
A méret a lényeg
Bassz-reflex aktív mélysugárzók esetében viszonylag nagy méretű kabinetre van szükség a mély rendszerhangolási frekvenciák elérése-, és megfelelő reflex nyílás(ok)ra a nemkívánatos portzaj minimalizálása érdekében. A nagyobb kialakítás szintén nagyban növeli a rendszer hatékonyságát a mélyebb oktávokban is, anélkül, hogy szükség lenne további utólagos EQ-zásra/kiemelésre.
Az eredmény 2-4-szer nagyobb csúcsteljesítmény a 18-36 Hz-es oktávban, összehasonlítva az azonos családba/árkategóriába tartozó zárt mélysugárzóval. Mindezek szerint a reflex szub okos választás a nagyobb méretű szobákba (jellemzően kisebb szobaerősítés következtében), és oda, ahol kifejezett cél a nagy hangerő és a döbbenetes LFE elérése…
De mi a helyzet zene esetén?
Az egyik állhatatos mítosz az audio iparban, hogy a bassz-reflex aktív mélyládák nem jók zenehallgatásra. Ez a megbélyegzés leginkább a szinte minden kiskereskedőnél évtizedek óta beszerezhető mini reflexes mélynyomók és egydobozos/házimozi bögre szettek miatt alakult ki. Ezek a mélynyomók nem azért szólnak gyatrán zenén, mert reflexesek, hanem azért szólnak rosszul zenén (és filmeken egyaránt), mert szimplán rossz mélynyomók!
Az SVS bassz-reflex mélysugárzókra jellemző az egyenletes lapos frekvencia-válasz, alacsony torzítás, kiváló linearitású sávszélesség és nagyon mélyre hangolt alsó frekvencia küszöb (jellemzően 20 Hz vagy mélyebb). A rendszerhangolási frekvencia a reflex-port által kiváltott fázisfordítást és a kapcsolódó késleltetést a tipikus zenei sávszélesség alatt mozgatja, ahol viszonylag érzéketlenek vagyunk rá.
Az alábbi grafikonon egy variálható bassz-reflexes mélyláda különböző üzemmódjainak viselkedését láthatjuk; bass-reflex 20 Hz-es, bass-reflex 16 Hz-es és egyet teljesen zárt üzemmódban. Megjegyzés: a késleltetési görbék mindhárom üzemmódban egybeesnek (megegyeznek) a 120 Hz-től 30 Hz-ig (amely a tipikus zenei sávszélességet lefedi), csak a legmélyebb frekvenciákon térnek el egymástól. Míg a zárt mód kétségkívül a legalacsonyabb késleltetéssel bír, addig a két reflex mód is példaértékűen viselkedik az adott időtartamban 30 Hz felett, és kiváló hangzást biztosítanak úgy zenén, mint filmezéskor.
Összegzés:
Ahogy a zártnak, úgy a reflexes szuboknak is megvannak az erősségei, előnyei, és a „melyik típusú szubot válasszam” kérdés nagyon sok falhasználási igényen és számos változón múlik. Szoba méret, milyen maga a rendszer, lejátszási szint/hangerő, berendezés, enteriőr, esztétikai felvetések, felhasználható tér…, ez mind-mind azon változók, amiket választáskor figyelembe kell venni. Végezetül, mindkét típusú aktív mélynyomó kimagasló teljesítménnyel és minőséggel tudja megörvendeztetni leendő felhasználóját…
Az SVS számos zárt és bassz-reflex kialakítású aktív mélyládát kínál, így mindenki megtalálja az igényeinek és felhasználási feltételeinek a legmegfelelőbbet!
Zárt mélyládák
Reflex mélyládák
Hozzászólás
You must be logged in to post a comment.