SVS SB-2000 PRO Aktív mélyláda – Tigris a boxban

Az amerikai SVS Sound újragondolta a legsikeresebb mélyláda-szériáját. A vállalat stratégiájának megfelelően a széria három új modellből áll. Az SVS 2000 PRO családot kettő reflexes és egy zárt rendszerű aktív szubláda képviseli. Ezúttal az utóbbit, az SVS SB-2000 PRO-t volt lehetőségünk meghallgatni.

Az SVS bizonyára ismerősen cseng minden hifis/házimozis ember számára. Így voltam ezzel én is. Azonban még nem adódott lehetőségem meghallgatni korábban a termékeiket. A dolog már csak azért is pikáns, mivel tesztünk előtt is megtehettem volna bátran. Hiszen az SVS SOUND Magyarországon (is) bárki által kipróbálhatóvá teszi a termékeit. 45 napos határidővel saját környezetben (!) kipróbálhatóak a mélynyomók és hangfalak. A majd’ egy köbméteres dobozban hozzám érkező SVS SB-2000 PRO modellt több, mint egy hétig volt lehetőségem tesztelni. Ez idő alatt többféle megközelítéssel és tesztanyaggal tettem próbára. De haladjunk lépésről-lépésre.

A kezdetek
A kocka formájú mélyláda értelemszerűen kocka formájú dobozba van becsomagolva. Súlya pont akkora, amit egy normál férfi ember még rövid távra elcipel. Külsején a márka és típusjelzésen kívül, jól látható helyen piktogramok mutatják a szállítást és a felbontást. Ezek figyelembevételével könnyen kicsomagolhatjuk. A karton dobozban legfelül találjuk az új eszköz regisztrálásához a terméklapot illetve – egy kis figyelmesség az SVS részéről – egy saját termékes igényesen kivitelezett prospektust. Szélén egy „zsebben” van a készülék tápkábele, ami lecsatolható és ízlés szerint cserélhető. Majd a felső műanyag alatt csücsül a mélyláda, oldalánál a védőráccsal.

A kartontól megszabadítva láttam, hogy a fekete kőris változat érkezett meg hozzám. Azonnal belesimult az összképbe, lévén fekete hangfalaim vannak. (A kínálatban elérhető magasfényű fekete és magasfényű fehér változat is.) És egy kis szösszenet a kedves olvasónak. Ugyanis a kicsomagoláskor egy mosolygós jelenet is lezajlott: Kedvesemnek ugyanis annyira tetszett a sarkok lekerekítése, hogy kérte, had simogassa meg. „Asszony boldog, nincsen gondod” hangzott korábban az egyik animációs mesében.

Üzembe helyezéséhez nem kellett diploma. Az áramtalanított erősítőmhöz – Yamaha RXA-680 AVENTAGE, Norstone Arran – szubkábellel kötöttem a láda LFE bemenetére. A rendszert újból feszültség alá helyezve, teljesen átlagos módon kezdtem használni. Pillanatokon belül világossá vált, hogy a mályláda korábban már volt működtetve és így nem kellett a bejáratásával szöszölnöm. Hangjában semmilyen kezdeti „sprődség” nem volt. A beállításokhoz kezdetben szándékosan nem nyúltam. A magam természetességével minden szokványos dolgot megkapott – tévé műsort, online klippeket, zenét stb.

Felépítés és technológia
Az SVS SB-2000 PRO névleg csak a „pro”szócskával különbözik a korábbi sikeres verziótól. De valójában a 16-Ultra, a 4000 és a 3000 szériacsaládok technológiai áttörését fedi, amelyekkel ötvözték az újá alkotott mélynyomót. Saját, házon belül tervezett, teljesen új 12 collos SVS meghajtóval büszkélkedhet. Diszkrét MOSFET 550 Wattos RMS / 1500 Wattos csúcsteljesítményű SLEDGE erősítő és egy pontos 50 MHz-es Analóg Devices Audio DSP vezérlő gondoskodik a szobát betöltő hangzásról. Az extrém merevség-tömeg arányú szellőztetett alumínium kónusz, és a szabadalmaztatott fröccsöntött extrém kilengésű perem együttesen biztosítja a hibátlan dugattyúszerű mozgást a tűpontos kontroll és a pontosság érdekében.

A gyártótól megtudhatjuk még hogy a 6.80 kilogrammot meghaladó kettős Ferritmágnes rendszer hatalmas mennyiségű mágneses energiát termel, ahhoz, hogy rendkívüli módon meghajtsa a mélynyomót kontrol-vesztés nélkül. Könnyedén „lemegy” 20Hz alá is, torzítás mentesen.
Ha elölről szemléljük a mélyládát mindössze a rendkívül merev, kompozit rost porvédő sapkával gyártott alumínium membránt láthatjuk, ami egyébként saját szabadalommal gyártott. Az egészet pedig egy vastagabb parabola keresztmetszetű perem rögzíti.

Hátoldalán találjuk a cserélhető tápvezeték konnektorát, USB bemenetet az opcionális wifi adapterhez, RCA ÉS LFE bekötési pontokat.Trigger bemenetet és – ami, nekem kialakításánál fogva nagyon tetszett- a vezérlő panel – (Intelligent Control Interface) . Középen futó kék led pontok alatt és felett kaptak helyet a személyre szabáshoz szükséges gombok. Úgymint hangerő (+,-) bekapcsolás szabályzás (auto, on), Low pass és fázis kontroll. A hangerő beállításánál a csodásan – szerencsére hátul – világító kék led három fokozatban erősödik vagy gyengül, majd vált egy lépést. Az már csak hab a tortán, hogy a „kék pöttyökkel” egyúttal látványosan beállítható a frekvencia spektrum és a DSP irányítás.Természetesen a kornak megfelelően az SVS applikációjával ugyanezeket végig lehet zongorázni, már a részletesség teljes igényével.

Az applikációról
Az SVS app egy Android, Apple és Amazon eszközökhöz elérhető Bluetooth-os távvezérlő. Az Előre beállítható hangképek – Movie/Music/Custom/Default -,a hangerő az erősítési csúszkán(dB) való alapszintű dolgok mellett abszolút személyre szabhatjuk a hangzást. Beállíthatjuk a keresztezési frekvenciákat, háromsávos parametrikus EQ-t, polaritást, szoba-kiemelést. Ahogy a gyártó írja :” A 3-sávos parametrikus EQ-vezérlő lehetővé teszi a frekvencia-görbe és a Q-tényező pontos beállítását egyetlen Hz-szintre négy különböző meredekségen, így a felhasználó javíthatja a teljesítményt a csúcsok, kioltások és egyéb helyiség-problémák kiküszöbölésével.”

A manapság divatos funkciók sem hiányoznak a szakmai részletek mellől. Elnevezhetjük, előre beállíthatjuk – 3 egyedi beállítás lehetséges – az igényelt hangzásokat és persze vissza is módosíthatjuk a gyári értékekre. A leginkább figyelemre méltóbb mégis a Room Gain Compensation ahol a szobánkhoz a legaprólékosabban, már-már hangmérnöki jelleggel – hozzáilleszthetjük az SVS SB 2000 Pro-t. Ezt a sok funkciót pedig valós időben tehetjük.

A puding próbája
Az erősítőm saját – YPAO – kalibráló mikrofonjának segítségével a saját mélyládám helyén a hallgatói pozícióra optimalizáltam az SVS kockáját. Gyári BD lemezek True HD és DTS Master Audio hangsávokkal kínáltam meg a lejátszómról (Yamaha BDA-1040) Pure Direct módban, 80Hz-es szűréssel. Az első körben a már részletesen ismert Heart of the Sea (Moby-Dick adaptáció) vízes jeleneteinél figyeltem a bálna hajónak ütközését, annak elpusztítását. Nos, kellemes észrevétel volt, hogy a bálnák és a gigantikus cet vízbe vetődéseit, loccsanásait végre valamilyen cucc a méretükhöz megfelelően szélesnek mutatta és nem egy gumikacsa fürdőkádbeli attrakcióját hallottam.

A hangulatemelő zenék és fokozások jelentősek voltak, de nagyon szépen elkülönültek. Utána a Sólyom végveszélyben szomáliai háborús akciófilmjét vetettem be. Az Oscar -díjas jelenetnél, a tengerparti helikopteres berepülésnél remek hátteret nyújtott. Míg a harci cselekmények kibontakozásánál kellően gyorsan, a képi tartalmakhoz megfelelő időben csapódtak a lövedékek. A fellobanó olajos lángoknak reális, a széllel erőre kapó húzásuk volt. A gépágyúk hangja megfogott volt, erős becsapódásokkal amik, nem váltak masszává és a nem akartak átlógni a pillanatokon belüli újabb tüzelésekbe. A sorozatok leadásakor szinte érezni lehetett a fegyver visszarúgó erejét.

A Luc Besson keze nyomán készült Lucy bobasztikusan szólt. Még azt is sikerült észrevennem, hogy a revolvernél kissé eltulzott hangokat párosítottak a hatásvadászat érdekében. A kézi fegyvereknek a félóraval korábban hallott gépágyúk becsapódási hangjai adták az irtózatos erőt. Ez persze hangmérnöki/rendezésbeli dolog. A film fokozatosságát és kibontakozását kiválóan aláfestette a magabiztos hangzás. A legjobb pedig az volt benne, hogy időben pontos és dinamikus volt. Mindig csak ott szólt és olyan erővel ahol kellett. A hallgató térből elmozdulva – mosdóra, rágcsálnivalóért indulásnál – ténylegesen mozis hatás fogadott.

Zenére
Igyekeztem megfogni a mélyládát több teljesen különálló stílussal ahol a basszusnak fokozottabb szerepe van. Nagyon meglepett hogy az R’N’B és Hipp-hopp testesebb ritmusa a nem„rádióbarát” felvételeknél sem nyomta agyon a műsort. Ugyanakkor megtartotta az eredeti ritmikát. Filmeknél is figyeltem már, de zenénél tűnt csak ki igazán, hogy a boxban lévő tigris erejével nem akar visszaélni. Ellentétben számos hangszóróval amelyek, gyakran szubládának képzelik magukat. És még valami. Az eredeti felvételek hangkaraktereit fantasztikusan arányosan tartotta. Latin popnál az ének és a talpalávaló ritmus dögös volt – Alvaro Soler például. Meghallgattam számos mainstream zenét – Tones and I, Inna, Alexandra Stan, Clean Bandit – és mind élvezetes volt. Mondom ezt úgy, hogy alapból rock zenét hallgatok.

Persze a felhúzott mélyekkel operáló remixek – I love bass stb. – egészen kiválóak voltak. Ilyenkor a porvédőt levéve szívesen néztem a membrán löketeit. Ugyanakkor a természeti zenéknél – kelta, spirituális, stb. – tudott még részletesebben is szólni. A szintik dob hangjaival ellentétben a valódi dobok bőrjei hangszínekben gazdag, súlyozottabb levegőmozgásokat közvetítettek. A csellók és brácsák hangjai pazarul hangzottak. Rocknál és metálnál is referencia szintet produkált, ahol a dalok többnyire gyors, feszes és erőteljes riffekkel vannak „vértezve”. Viking metálnál – Amon Amarth- egyszerre volt bivalyerős és sodró. Élvezet volt hallgatni.

Gothic/Doomnál – Nevergreen -, ahol a borús hangulat megkívánja a sötét hangszíneket idálisan kikövéríti a vaskos fémhúrokat, de nem válik túl lomhává.Trash és black – Testament, Arch Enemy) ugyanúgy, ha nem jobban feküdt neki. A fajsúlyos középtartománnyal bíró dallamosabb hard rock és klasszikus metálnál néhány alkalommal a hangerőt kellett utánállítani, hogy a tempósabb részeket ne lassítsa be az alulkevert mély dübögése. De ennyi.

Jazz/blues témáknál egy egészen más oldalát tudta kidomborítani. Kellően részletes és pontos basszusgitár-játék párosul bársonyosan finom ritmikával. Joss Stone-t és Sheryl Crow-t is élmény volt hallgatni vele.

Összegzés
Az SVS SB-2000 PRO aktív mélynyomója mesterien megalkotott céleszköz. Házimozinál dinamikus, pontos és arányos a többi hangsávval. Átlagos szobát – 24m2 -játszva kitölt. Feszessége sodróan élvezetessé teszi az akciók helyszín- és jelenetváltásait. A hangulatfokozó hanghatásokat kiválóan kezeli, aminek közvetve a párbeszédek látják valódi hasznát. Alapbeállításnál, minimum középszintű erősítő mellett rendkívül harmonikus, nem túloz. Semmilyen torzítást, oda nem illő hangot nem produkál. Beállítási opciói messzemenően részletesek.
Zenénél is meglepő módon brillírozik. Mivel a hangkaraktere alapvetően nem színezi túl a forrást ezért a hangképek és a hangszínek kifejezetten élvezetesek. Szub rajongóknak hatalmas erőtartalékokat tud felmutatni.

” A zenét csak mélynyomó nélkül” – elv rajongóinak igazi tabudöntögető eszköz lehet. Ugyanakkor a prémium szubtartomány átadás meg követel komolyabb frontsugárzót is. Negatívumokat úgy kell nagyítóval vadászni.Ízlés kérdése, de ha valaki magán az eszközön szeretne állítani valamit – amit, gyakorlatilag még alaposabban megtehet az applikáció segítségével – a hátul elhelyezett panel és a fal között nagyobb helyet kell majd hagyjon. Minden más erőlködés lenne részemről. Nem az erejére tenném a súlyt – ami, persze falrengetően brutális is tud lenni – hanem a mesterien eltalált pontosságra és harmonikus hangképre. Az az igazság, hogy élmény volt minden perce.

Forrás: sztereomagazin.hu (BY KP)