Krell Vanguard DAC és sztereó előerősítő teszt

A Krell bár csak néhány hónapja jelent meg Magyarországon, a vállalat négy évtizedes múltra tekint vissza a high end audio egyik vezető márkájaként. Bár leginkább analóg termékeinek és házimozi rendszereinek köszönheti hírnevét, sok év után a DAC-ok világa felé is nyitottak a Vanguard modellel – mi pedig tesztelhettük az itthon elérhető egyetlen példányt.

Bevezetés

A Krell Vanguard DAC igencsak erős mezőnybe érkezett, a kategóriában szép számmal találunk konkurens termékeket: Aurender, Luxman, McIntosh, Audio Research vagy éppen Accuphase, hogy csak néhányat említsünk. E gyártók termékei közül néhány már megfordult kezeink között, így van viszonyítási alapunk – ami szintén nem könnyíti meg túlzottan a Krell dolgát. De lássuk először, milyen a Vanguard kívül és belül!

A Vanguard DAC követi a Krell mostanában megszokott dizájnját, így egy monolitikus, szabványos méretű, minden sallangtól mentes készülékházat láthatunk, elöl középen a jellegzetes köríves kidomborodással, rajta logóval. Az előlapja igen puritán – bekapcsológomb, USB-A csatlakozó, 12,5×2,25 centiméteres, kéken világító pontmátrix kijelző és ennyi – semmi mást nem találunk rajta.

A készüléket megfordítva is egyszerűséggel találkozunk: főkapcsoló, optikai, koaxiális és Ethernet bemenetek, egy-egy pár RCA és XLR kimenet, trigger csatlakozók, tápcsatlakozó, valamint két HDMI 2.0 be- és egy kimenet. A HDMI aljzatoknak köszönhetően így közvetlenül csatlakoztathatjuk lejátszó eszközeinket és a Vanguard leválasztja az audio jelet, míg a képet 4K felbontásig továbbítja a megjelenítő felé. Ennek a megoldásnak a konkrét előnyeit nem igazán érzékeljük az optikaihoz vagy koaxiálishoz képest, ugyanakkor egy furcsaságot is hoz a lejátszható fájlformátumok tekintetében – erről később bővebben írunk. Elsőre feltűnik az USB-B bemenet hiánya: emiatt számítógépekkel és bizonyos lejátszókkal nehézkes lehet a használata. A Vanguard ugyanakkor USB-n vagy Etherneten érkező DSD lejátszást is kínál, ezen túlmenően pedig természetesen a legtöbb streaming szolgáltatást is támogatja. Vezeték nélkül is csatlakozhatunk hozzá: ehhez aptX szabványt is támogató Bluetooth kapcsolaton keresztül van lehetőségünk.

Természetesen okostelefonnal is vezérelhetjük a Vanguardot, ehhez Ethernet kábellel kell csatlakoztatunk routerünkre, majd a szokásos hálózaton keresztül elérhetjük. Hálózati lejátszás tekintetében a Vanguard kifejezetten rugalmas, gyakorlatilag az összes streaming szolgáltatást támogatja, valamint akár számítógépen tárolt zenéinket is streamelhetjük rá a Krell Server megoldás segítségével. Mindemellett azért szerencsés lenne egy USB-B bemenet is erre a célra, ez azonban kimaradt.

Már a Krell K-300i integrált erősítő-DAC tesztelésekor is furcsán hatott, hogy a Krell nem fejlesztett saját applikációt termékeihez, hanem egy generikus, mConnect névre hallgató, harmadik féltől származó, univerzálisnak nevezhető applikációval vezérelhetjük. A hangerőt is innen szabályozhatjuk, amennyiben a Vanguardot előerősítőként is használjuk. Mivel a Vanguard kizárólag digitális előerősítőként funkcionál, ilyen típusú tudása gyakorlatilag a hangerő állíthatóságában kimerül, analóg eszközöket nem tudunk csatlakoztatni hozzá, valamint phono előerősítőt sem találunk benne. Az analóg bemenetek hiánya miatt így nem teljes értékű előerősítő a Vanguard, pedig megtaláljuk benne azt a kiváló szimmetrikus felépítésű, A osztályú Krell analóg szekciót, ami az Illusion II előerősítőben is szolgál. Itt álljunk meg egy pillanatra, hiszen a Vanguard bár felsőkategóriás eszköz, mégis összesen egy darab, tulajdonképpen átlagosnak mondható DAC chip van benne, méghozzá egy ESS Sabre 9018.

A megszólalás mégis csúcskategóriás, ami leginkább a zseniális analóg szekciónak tudható be. Nem meglepő ez a megoldás, több magasszintű eszközben találkoztunk már ezzel: viszonylag egyszerű DAC chip, kiváló analóg szekcióval párosítva – és mégis csodás hangot kapunk. Itt utalunk vissza a már említett furcsaságra a HDMI csatlakozók tekintetében: a Vanguard valamilyen érthetetlen oknál fogva kizárólag azokon keresztül érkező DSD jelet hajlandó feldolgozni. Amennyiben digitális futóművünk – esetünkben egy Aurender N100C – támogatja a DSD fájlok lejátszását, nincs lehetőségünk a szokásos digitális bemeneteken keresztül hallgatni ezeket, csak a HDMI-n – amit viszont a legtöbb lejátszón nincs. Így gyakorlatilag egy csúcskategóriás lejátszóval sem tudjuk kihasználni a Vanguard teljesítményét, DSD esetében be kell érnünk a saját lejátszással, mivel USB-A bemeneten keresztül táplálhatjuk ilyen formátumú fájlokkal. Érzésünk szerint akár egy firmware frissítés is megoldhatja ezt a problémát, reméljük, hogy idővel ez bekövetkezik majd. Mindemellett a Vanguard natív Roon kliens támogatást is kínál, ebben az esetben DSD fájljainkat más forrásokat használva – vagy streamelve – is lejátszhatjuk, azaz gyakorlatilag így került megoldásra az előbbiekben kifejtett probléma.

Tesztkörnyezet, tesztzenék

Ahogy már említettük, a Vanguard DAC-hoz csatlakoztattunk egy hozzá illő minőséget képviselő Aurender N100C digitális futóművet, hogy zenéink digitális adatfolyamát a lehető legmagasabb minőségben juttathassuk a DAC-ba. A láncba került még egy Krell K-300i integrált sztereó erősítő, valamint egy pár Monitor Audio Gold 300 hangsugárzó, természetesen minőségi kábelezéssel és áramellátással párosítva.

Kedvenc zenéinket töltöttük az Aurenderbe: Wintersun – When Time Fades Away, Jean Michel Jarre – Equinoxe infinity, Mike Oldfield – Return to Ommadawn, Yes – The Steven Wilson Remixes, valamint Muszorgszkij – Egy kiállítás képei.

A meghallgatás előtt természetesen alaposan bejárattuk és bemelegítettük láncunkat.

 

Meghallgatás

A meghallgatást, már szinte szokásosnak mondható rendben a Wintersun dallal kezdtük. A komplex zenemű minden részletében kibontva, természetes dinamikával, tisztán szólalt meg. Ezek – és még egy sor más tulajdonság, mint például a színpad mérete vagy a hangszerek pontos térbeli elhelyezkedése – viszont alapvetőnek számítanak abban a kategóriában, ahová a Vanguard az árával pozícionálja magát. Ami viszont pluszt jelent, az a már említett A osztályú előerősítő szekció zeneisége, a hangok folyékonysága és természetessége, amit a K300i – szintén A osztályú – integrált erősítő még inkább kiemelt. Telt, határozott, erőteljes és életteli, mégis kifinomult, részleteiben is gyönyörűen kidolgozott hangot kaptunk. Digitális felhangoknak, szúrósságnak természetesen a nyomát sem fedeztük fel, ez is drága mulatság, azaz a felsőbb kategóriák sajátja – a Vanguard pedig teljes természetességgel tárta elénk ezt a megszólalást. Szándékosan nem használjuk az “analógos” kifejezést, hiszen egyrészt nem határozható meg pontosan a jelentése és szubjektív is. Ugyanakkor azt mindenképpen kijelenthetjük, hogy az alacsonyabb kategóriákban esetlegesen megjelenő, általában a digitális formátumnak tulajdonított zavaró tényezőket – hideg megszólalás, alacsony felbontás, esetleg fedettség a tömörített formátumok esetében – biztosan nem jeleníti meg a Vanguard.

A Jean Michel Jarre lemez dalaiban, mint általában, most is a színpad mérete bizonyult lenyűgözőnek, illetve az egyes effektek, űrbéli szintetizátor-hangok térbeli megszólalása, az elképesztő mélység fogott meg minket. Mivel ez egy teljesen elektronikus anyag, itt már előfordult, hogy éreztünk némi digitális ízt a megszólalásban, de ezt akár természetesnek is nevezhetjük, hiszen akusztikus hangszerek nincsenek a felvételen. A Mike Oldfield lemez viszont nagyrészt akusztikus, így ennek meghallgatásakor vissza is érkeztünk a megszokott, digitális felhangoktól mentes Vanguard-világba. A hangszerek apró nüánszait szépen tárta elénk a Vanguard, de ezek nem vonták el a figyelmet a zenéről, sokkal inkább “csak” a megszólalást tették élőbbé és természetesebbé – ízlésünk szerint éppen így kell ennek történnie. A csendből finoman kiemelkedő hangok megjelenítése parádés volt, nem éreztünk hiányt semmiben, különösen a jelenlétérzet erősödött fel a kiváló akusztikus felvételnek is köszönhetően. A Yes lemezek hallgatásakor a következtetések hasonlók voltak, ugyanakkor a vintage megszólalást is megkaptuk. Ez jelen esetben viszont nem azt jelenti, hogy a felvételek minősége ne lenne kiváló, hanem sokkal inkább azt a karaktert, ami a ’70-es években készült felvételeket autentikussá teszi.

A klasszikus zenei mű meghallgatásakor pedig gyakorlatilag minden eddigi karaktert egyben kaptunk meg, méretes tér, pontosan elhelyezett hangszerek, szépen artikulált részletek és folyékonyság minden mennyiségben.

Ezután még néhány filmmel is kipróbáltuk a Vanguardot, itt azonban előkerült a forrásanyagokkal szembeni szigorúság, ami rendszerünkre egyébként is jellemző. A tömörített hangsávokban markánsan jelentek meg a zavaró tényezők: a megszólalás fedett, néhol szúrós és darabos volt, de ez természetesen nem tesztalanyunk hibája, hanem a kompresszió mellékhatása, amit viszont kegyetlenül elénk tárt a Vanguard. Éppen ezért javasoljuk, hogy ha házimoziznának vele, akkor mindenképpen a legkevésbé tömörített formátumú hangsávot válasszák, így elkerülendő a megszólalás ilyen problémáit. Épp emiatt tettünk még egy próbát David Gilmour – Live in Pompeii koncertfilmjével, ahol igazán jelentős javulást tapasztaltunk, a hangzás 99 %-ban megközelítette az előbbi, PCM formátumokkal hallott megszólalást. Ezen felbátorodva elindítottuk a Dream Theater – Breaking the Fourth Wall koncertanyagát, ami szintén nem okozott csalódást. Ez a koncert kifejezetten dinamikus, határozott rock megszólalást képvisel és a hangfelvétel is kellően magas minőségű, így a Vanguard remekelt ezzel az anyaggal is. Nem csalódtunk: megkaptuk mindazt a dinamizmust, pontosságot, transzparenciát, amit egy ilyen kategóriás eszköztől vártunk, kiváló élmény volt a körülbelül háromórás anyag végignézése.

Természetesen streaming szolgáltatásokkal is kipróbáltuk a Krell Vanguardot, a TIDAL magas minőségű anyagait hallgatva. Mindamellett, hogy a tömörített formátumoknál jobb hangot kaptunk, a saját eszközön tárolt zenékhez képest jóval kevésbé volt életteli és dinamikus a megszólalás, ami általánosságban is jellemző a streamelt anyagokra. Ennek okai sokrétűek lehetnek, ugyanakkor véleményünk szerint egy a Vanguard kategóriájában versenyző eszköz nem erre a felhasználási módra optimalizált, hanem a lehető legmagasabb minőségű forrásanyagok tökéletes megszólaltatására. Viszont háttérzenének, baráti összejövetelek esetén, vagy “ezt hallgasd meg” típusú felhorgadások kezelésére tökéletes az opció.

Összegzés

A Krell körülbelül 20 év után tért vissza a digitális eszközök előállításához, aminek első fecskéje a Vanguard DAC. Érződik, hogy a gyártó szakértelme leginkább a megszólalás és az analóg szekció terén kap nagy szerepet, míg a digitális feldolgozás és az egyes funkciók tekintetében akadnak kevésbé logikus megoldások is, mint például az USB-B bemenet hiánya vagy a HDMI-n keresztüli DSD kezelés. Emellett, ahogy fentebb jeleztük, a Vanguard megszólalása bőven hozza a kategóriától elvárható szintet, kiemeli a zenék karakterét és hozzáteszi rendszerünkhöz az A osztályú (elő)erősítők megszólalását, ami szintén emeli a zenehallgatás élményét. Az egyes, esetlegesen alacsonyabb minőségű formátumok hibáit szigorúan elénk tárja, így arra alkalmatlan, hogy elfedje, javítsa ezek megszólalását – egyszerűen igényli a minőségi forrásanyagokat. Mindemellett sokoldalú, viszonylag könnyen kezelhető eszköz, ami ha nem szándékozunk további, analóg forráskészülékeket a rendszerbe illeszteni, digitális előerősítőként is használható egy végerősítővel. Mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy az analóg bemeneteket hiányoltuk róla, pedig úgy teljesértékű előerősítővé avanzsálna a Vanguard.

Olyan rendszerekhez ajánljuk, ahol a magasszintű megszólalás a legfőbb szempont és a Krell Vanguardhoz hasonló kategóriájú további elemekből áll – ebben az esetben viszont minden tekintetben zseniális megszólalást érhetünk el vele.

 

Krell Vanguard DAC és sztereó előerősítő

Műszaki adatok

Támogatott formátumok: MP3, AAC, WMA, WAV (PCM), FLAC, ALAC 24 bit/192 kHz-ig, TIDAL MQA, DSD64 és 128
Streaming szolgáltatások: TIDAL, Spotify, Roon, Deezer
Bemenetek: 2 db HDMI 2.0, digitális optikai és koax, USB-A, Ethernet, Bluetooth
Kimenetek: 1-1 pár XLR és RCA, HDMI 2.0 ARC
Támogatott Bluetooth formátumok: A2DP, AVRCP, HFP, HSP
DAC chip: ESS Sabre 9018
Analóg topológia: A osztály
Jel/zaj viszony: 112 dB
THD: 0,003 %
Teljesítmény-felvétel: 26 W (készenlétben 6 W)
Méretek: 427,6 x 88,1 x 433,3mm
Tömeg: 8,16 kg
Ár: 1 999 990 Ft
Forgalmazó: Home Movie Bt.

+36-1-2566478

1173 Budapest, Pesti Út 237.

Home Center D/9.

homemovie.hu

Mérleg

+Csúcskategóriás megszólalás, digitális felhangok nélkül

+Hangjában hatalmas, minden irányban kiterjedő tér, amiben nagyon pontosan helyezkednek el az egyes hangszerek

+Részletes, folyékony, dinamikus, zenei hangzás

-DSD jel feldolgozás hiánya optikai vagy koaxiális csatlakozókon keresztül

-USB-B csatlakozó hiánya

Szubjektív vélemény

Hangminőség: 5
Kivitel: 5
Kezelhetőség: 4
Szolgáltatások: 4.5
Ár/érték arány: 4.5

 

Forrás: AV-online.hu

 

Tovább a termékhez……

-43%Ajánlott

Krell Vanguard High-End DAC előerősítővel, hálózati lejátszóval

krellKrellvanguardDAC
A Vanguard Univerzális DAC – a KRELL több évtizedes fennállása óta az
Original price was: 3 499 990 Ft.Current price is: 1 999 990 Ft.

Raktáron - azonnal

Hozzászólás