Valami Amerika – SVS PB-1000 aktív mélysugárzó teszt

Tesztkészülékeket mindig szívesen fogadunk el, mivel szeretünk mindent alaposan kipróbálni. Azonban van amikor a megbeszélt csomag érkezésére pár hetet is várnunk kell és ilyenkor bizony megesik, hogy számos egyéb teendőink mellett lassan megfeledkezünk egy-egy beígért tesztcsomagról. Jelenlegi tesztalanyunk is már majdnem a feledés homályába veszett, azonban pár napja egy üzenet érkezett az egyik hazai futárszolgálattól, amiben jelezték, hogy terjedelmes méretű csomagot fognak részünkre kiszállítani.

A szállítócég üzenetén elsőre meg is lepődtünk, mivel legjobb tudomásunk szerint nem vártunk csomagot, azonban némi tanakodást és a feladó azonosítását követően megvilágosodtunk, hogy egy pár hete egyeztetett  tesztcsomag van úton hozzánk. Röviddel ezután át is vettük a küldeményt, ami annak ellenére, hogy mindössze három dobozból állt, valóban terjedelmes méretekkel rendelkezett.

A csomag, az Emotiva és SVS márkák hazai forgalmazójától érkezett, így azon már nem is csodálkoztunk, hogy a dobozokban a két neves amerikai márka képviselőit találtuk, egy Emotiva TA-100 sztereó erősítő, egy Emotiva Airmotiv B1 hangsugárzópár és egy SVS PB-1000 aktív mélynyomó formájában. A kicsomagolást és a vizuális ismerkedést követően azon tanakodtunk, hogy a három jövevény melyikével is kerüljünk először közelebbi kapcsolatba, de mivel nem szoktuk elaprózni a dolgokat, így választásunk a trió legnagyobb darabjára, az SVS PB-1000-re esett.

Az SVS-t, mint gyártót most nem mutatjuk be részletesen, ellenben akit érdekel a cég története és kínálata, az nyugodtan keresse fel magyarországi weboldalukat, ahol a részletes információk mellett, egy 45 napos visszavásárlási garanciáról is olvashat, melyet a gyártó nagyvonalúan biztosít minden vásárló részére.

Megjelenés és szolgáltatások

Akkor lássuk jelenlegi tesztünk főszereplőjét, ami egy olyannyira méretes darab, hogy már a kicsomagolása közben is meglepődünk. A már komolynak nevezhető (47 x 47 x 38 cm) méretekhez 20 kg feletti súly társul, így a dobozból történő kiemelés inkább kétemberes feladat, mint magányos tevékenység.  A csomagolásról érdemes megemlíteni, hogy a gyártó semmit nem bízott a véletlenre, ezért a PB-1000-et egy rendesen kibélelt, a belső sarkokban szivacsidomokkal ellátott dupla dobozba tette, így a szállítás közbeni sérülés kockázata szinte kizárt.

A dobozából kivéve közelebbről is szemügyre vesszük a PB-1000-et, ami így sem tűnik kisebbnek, mint az első pillantás alkalmával. Méreteit a tervezők próbálták finoman elrejteni a sarkok kerekítésévél és az egységes sötét színnel, de az apró formai játékok ellenére is, egy átlag hazai lakás nappalijában inkább lehetne drabálisnak, mint szolidan beilleszkedőnek nevezni.

A doboz külsejére klasszikusnak nevezhető famintás fóliaborítás került, amit pár éve még unalmasnak és egyszerűnek neveztünk volna, de napjainkban a legújabb trend szerinti “szálcsiszolt” felületre emlékeztető és igencsak sérülékeny műanyagbevonatok mellett, szinte már örültünk is neki. A fóliaborítás azonban egy cseppet sem negatívum, mivel ez a darab a cég mélysugárzóinak belépő modellje, ahol mindez simán belefér. Az összerakás minősége a kategóriájában példásnak nevezhető, az illesztések pontosak, hibának nyomát sem találjuk.

A megjelenés megítélése többnyire egyéni ízlés kérdése, de nálunk egységes volt az a vélemény, hogy az előlapi szövetet fennhagyva szebb az PB-1000 kinézete, mint nélküle, továbbá a hangszóró melletti LED fényerejét is kissé csökkenti a textil, így annak piros vagy kék fénye (a működési állapottól függően) kevésbé zavaró. A takarószövet alá egy 25 cm-es, hosszúlöketű hangszóró és egy méretes reflexcső külső kivezetése került, ami inkább “stúdiós”, mint otthoni hatást kelt, de ennek ellenére teljesen rendben van.

A hátoldalon a vezérlőpanelt találjuk, ami egy 300 W-os erősítőt takar, amely teljesítménye a specifikációk szerint, igaz rövid időre, de akár 700 W körüli értéket is elérhet. Frekvenciaátvitele a gyári adatok alapján példás, 19 Hz-től egészen 270 Hz-ig +/- 3db-en belül marad, de ezt XTZ Pro szettünkkel később meg is vizsgáljuk.  A hátsó panelen a szokásosnak nevezhető kezelőszervek kaptak helyet, így van lehetőség a hangerő és a fázis állítására, a frekvencia vágására és az “Auto standby/On” állapot kiválasztására. A csatlakozók között találkozunk alacsony és magas jelszintű bemenetekkel, melyek közül az előbbi LFE képes, valamint a tápkábel aljzatával, ami nem az elterjedtebb IEC típus, hanem a ritkábban alkalmazott “piskóta” vagy “borotva” nevekkel illetett változat. Az utóbbival önmagában semmi gondunk nincs, mivel a kellő “árammennyiség” szállítására tökéletesen alkalmas, mindössze tápkábelcsere esetén korlátozhatja az elérhető választékot.

Meghallgatás

A vizuális ismerkedést követően az PB-1000-et egy kis bejáratásnak vetettük alá, mivel az esetleges korábbi használatról nem volt információnk, így biztos, ami biztos alapon másfél napra magára hagytuk a szokásos zajainkkal és zörejeinkkel. A kellő átmozgatás után azonban egyből a “mélyvízbe” dobtuk és egy Cambridge Audio CXR200 mögé kötöttük, egy Focal Aria 5.0 (Aria 926, 906 és CC 900) társaságában. A CXR200 nem rendelkezik szobakorrekciós és EQ beállításokkal, így az SB-1000 saját produkcióját tudtuk meghallgatni először, majd a következő körökben egy Onkyo TX-RZ1100-zal, majd sztereóban egy NAD C368-cal is tettünk pár próbát.

A CXR200-nál bevetettük az XTZ Pro bemérőkészletünket, mivel az akusztikai körülmények egy kis korrekciót még a legjobb környezetben is igényelnek és ezzel együtt megragadtuk az alkalmat, hogy utánajárjunk a gyártó által megadott frekvenciaadatok ellenőrzésének. A specifikációban feltüntetett legalacsonyabb érték azonnal “barokkos túlzásnak” tűnik, mivel a 19 Hz-es alsó határt csak közel 25 dB-es eséssel tudta produkálni a PB-1000. Azonban a 25 Hz és 190 Hz közötti tartomány már 7 dB-en belül marad és a csúcspontot is mindössze a reflexcső 60 Hz környéki hangolása jelenti, ami ebben a kategóriában dicséretes adat.

A kábelezésre is figyelmet fordítottunk, de azért nem akartunk elszállni az árazással, így az SVS hátsójába egy Oehlbach NF214-et, majd egy Chord Crimson VEE3-at kötöttünk. Az NF214-nél kissé több mélyet, a Chord-nál feszesebb megszólalást tapasztaltunk, ezért inkább az utóbbi mellett döntöttünk, mivel a mély hangok mennyiségéből már így is volt bőven.

A meghallgatást szokásos demóinkkal indítottuk, majd a Jurrassic World, a Törésvonal és a Szárnyas fejvadász 2049 jelenetei következtek, a sort pedig sztereó zenékkel zártuk, hogy a lehető legtöbb helyzetben meg tudjuk vizsgálni a PB-1000 képességeit.

A Datasat demóban elsuhanó űrhajó komolyan megdolgoztatja mélyládánkat, ami reflexes mivolta ellenére gyors és pontos hangokat produkál, de a mérete alapján várt “ütős hangot” egy kissé hiányoljuk. A Dolby filmjeivel nagyon hasonló produkciót kapunk és a korábbi demónál is tapasztalt hiányosságot leszámítva, egy rossz szavunk sem lehet a mélyekre. A Jurassic World “állatkertjének” lakói szintén próbára teszik a PB-1000-et, de az minden panasz nélkül teszi a dolgát és néha már olyan erővel próbálja visszaadni a nemlétező világ hangjait, melyen meg is lepődünk.

A Törésvonal “katasztrofálisan sikerült” jelenetei szintén megmozgatják alattunk a kanapét, párszor már annyira, hogy az kissé soknak is tűnik, de a mélynyomó még eközben is hozza a már megismert, reflexes kiviteléhez képest, pontos és gyors megszólalást. A Szárnyas fejvadász új részében szintén bőkezűen bántak az alsó tartománnyal, ami részben kellemes és élvezetes, másrészt azonban komoly munkával látja el a mélysugárzókat. Az SVS doboza ezt is jól bírja, de hangjával nem kiütni akar bennünket a nadrágunkból, hanem inkább jó alaposan belerázni abba.

Az első kört követően a CXR200 helyére bekerült a TX-RZ1100, melyet már egész korrektnek nevezhető korrekciós rendszerrel látott el a gyártója, így a mély hangok beállítására és finomhangolására is kínál lehetőséget. Az Onkyo produkcióját nem részleteznénk, mivel nagyjából 90 százalék feletti egyezést mutatna az eddig leírtakkal, mindössze a különbségeket említenénk meg röviden. Az AccuEQ bekapcsolása és finomhangolása után a PB-1000 hangja kicsit nyugodtabbá vált, de ereje összességében mégsem csökkent. Jobban belesimult a hangképbe mint korábban, valamint a megszólalásába beköltözött egy kis finomság és részletesség is.

Az utolsó körben a mélynyomót ráakasztottuk NAD C368-as erősítőnk “sub out” aljzatára, hogy megtudjuk mire képes kétcsatornás üzemmódban. Igaz, ez a felhasználási környezet nem annyira elterjedt, de napjainkban mégis egyre gyakrabban olvasni a 2.1-es sztereó elrendezések igényéről, vagy a házimozi rendszereken történő zenehallgatás alsó tartományának aktív mélysugárzóval megvalósított támogatásról. A 2.1-es felálláshoz a PB-1000-rel együtt érkezett Emotiva Airmotiv B1-es dobozkákat vettük elő, mely utóbbiak meghallgatásáról egy későbbi tesztben fogunk bővebben és részletesen beszámolni.

Némi finomhangolást és egy rövid kontrollmérést követően elindítottuk szokásos zenéinket, ahol jazz albumunk nyitotta a sort. A megszólalás kellemesen levegős, az alsó tartomány pedig mentes a reflexes kialakítás jellegzetes hibáitól. A hangot szinte már feszesnek is nevezhetnénk, de pontosnak és gyorsnak mindenképpen. Túlzásnak, elnyúló mély hangoknak nyoma sincs, az alsó frekvenciák szépen elkülönülnek egymástól.

Kicsit zúzósabb zenékre áttérve, a mély hangok rábízott részét nagyon szépen hozza az SVS. Egy pillanatra sem akarja “elkenni” vagy “maszatolni” az alsó  frekvenciákat, a gyorsaság és a pontosság itt is megmarad. Elektronikus műfajra váltva sem kell csalódunk, mivel a “virtuális” dobok hangjai nagyon komoly mélységekbe merészkednek, azonban a mélytartomány felső része kissé háttérbe szorul.

Forrás: AV-Magazin.hu
Tovább a termékhez: