Ebben a tesztünkben egy kicsit szakítunk a tipikusan egy főszereplőt bemutató hagyományunkkal. Megvizsgáljuk két hasonló árazású hangfal felépítését és erényeit, majd kielemezzük a hangzásukban felfedezhető különbségeket, hogy támpontot adjunk egy későbbi személyes meghallgatáshoz.
Biztos sokan kíváncsiak arra, hogy mit kínál egy 500–600 ezer forint közé árazott álló hangfalpár, így az ezredforduló után, a 20-as évek közepén. Az összeg nagyjából egy mai átlagfizetéssel ér fel, és ezért a pénzért már nem fukarkodnak a gyártók; szépen belepakolják tudásuk színe-javát a portékába.
Mi van a hangzás mögött?
A Fyne Audio F501S-ben megkapjuk a márkánál megszokott koaxiális elrendezésű hangszóróegyüttest, amit IsoFlare néven említ a gyártó. Az ily módon, a felül látható 150 mm-es mélyközéphangszóró közepébe ültetett magassugárzó 25 mm-es átmérőjű dómmembránja már magnéziumból készült, ezzel megcélozva a magas hangok természetesebb visszaadását. Az előtte elhelyezett tölcsérszerű hullámvezető pedig a lehallgatási térben való egyenletes magashang-eloszlatásért felelős. Ez alatt a kombinált hangszóró alatt látható a dedikált mélyhangszóró, mely szintén 150 mm-es membránátmérővel rendelkezik.
Itt is megfigyelhetjük a membránszél FyneFlute néven említett barázdáit; ezek ugyanis csökkentik a perem önálló, nem kívánt rezgéseit, ezáltal hozzájárulnak a színezetlen hangkép kialakításához. Maga a hangfal egy két és fél utas konstrukció, ami úgy jön ki, hogy míg az alsó hangszóró 250 Hz fölött már elhalkul, addig a felső mélyközép itt még nem áll le, folytatja munkáját egészen addig, mígnem fizikai korlátai miatt le kell őt váltani (1700 Hz-től) a közepébe ültetett magashangszóróval. A hangváltó alacsony ellenállású tekercseket és polipropilén kondenzátorokat kapott. A kabinet bass-reflex kivitelű, megfejelve a gyártó szabadalmaztatott BassTrax rendszerével, ami a mély hangok szobán belüli egyenletes eloszlását segíti elő.
A DALI SONIK 7 sem adja lejjebb, sok megoldást örökölt a márka felső kategóriás modelljeiből is. Így a magasszekcióban bevetik a hibrid magassugárzó-rendszerüket, ami egy 29 mm-es lágydómot és egy 17 × 45 mm-es szalagos magassugárzót foglal magába, egyesítve ezen technológiák előnyeit. A két mélyközépsugárzó átmérője 177 mm, membránjuk papír és farost keverékéből készült. Az így létrehozott könnyű és merev membránt Clarity Cone néven szabadalmaztatta a DALI. A mágnesrendszere szintén saját megoldásokkal büszkélkedhet, hiszen az SMC-vel jelzett megoldás tovább erősíti azt a törekvést, amit a membrán kifejlesztésével megcéloztak. Ez nem más, mint a középtartomány torzítatlan visszaadása és a stabil mélyhangátvitel.
A keresztváltó egy 2 + ½ utas rendszert valósít meg. A mélyközepeket 2300 Hz-nél váltja le a lágydóm magas, melynek munkájába 14 000 Hz-től kapcsolódik be a szalagos magassugárzó. A kabinet bass-reflex kivitelű, a port a doboz hátulján kapott helyet.
Tesztkörnyezet – készüléklánc
A meghallgatásra ezúttal is a Home Movie otthonos nappaliként berendezett szobájában került sor. Ez egy viszonylag nagy szoba, 40 négyzetméter körüli alapterülettel, ami nagyjából annyira van csillapítva, mint egy normál nappali. Így minden érdeklődő az otthonához hasonló akusztikai környezetben próbálhatja ki a kiszemelt dolgokat.
A mostani, rendhagyó tesztünkben kicsit félretettük a Linn szettet, és hadra fogtuk a Cambridge Audio EVO 300 All-in-One lejátszónkat. Ez egyébként a cég legújabb és egyben a legnagyobb teljesítményű (2 × 300 W), streaming funkcióval is felvértezett integrált erősítője. A meghajtásért két darab NCOREx szériás, „D” osztályú mono végfokmodul felelős, melyeket a nagy múltú Hypex cég szállít. Mondhatni a Hypex cégtől kerülnek ki napjaink „D” osztályú erősítőmoduljainak csúcspéldányai; azon túl, hogy sok komoly hobbista használja fel őket projektje alapköveként, több nagy gyártó is (TEAC, NAD stb.) előszeretettel alkalmazza őket díjnyertes termékeiben. Rendkívül alacsony torzítási szintjük és a teljes sávszélességre értendő linearitásuk teljes mértékben versenyképessé teszik őket a már bevált „AB” és „A” osztályú topológiákkal. A végeredményben az előerősítő kialakítása is fontos szerepet kap, ezt a Cambridge Audio nagy gondossággal tervezte meg. Bemenetekből az analóg XLR és RCA opciókon túl kapunk digitálisakat is, úgymint USB, COAX, Toslink. Beköthetjük az otthoni hálózatba az Ethernet-aljzat jóvoltából, és ne felejtsük el, hogy van beépített phono fokozata is, RCA aljzaton csatlakoztathatunk hozzá MM típusú hangszedővel szerelt lemezjátszót. A D/A konverzióról egy ESS Sabre ES9038Q2M típusú DAC-chip gondoskodik, a beépített streamer funkció támogatja az ismert streaming szolgáltatók megoldásait. A tartozék távirányító mellett mobilalkalmazáson keresztül is vezérelhetjük, sőt még a két pár hangfalkimenetet is váltogathatjuk. Ez a tulajdonsága nagyon kedvező, zenehallgatás közben pillanatok alatt átkapcsol az A és B hangfalzóna között, így nagy segítségünkre volt a Fyne Audio F501S és a DALI SONIK 7 valós idejű összehasonlításában.
A két pár hangfalat tehát egymás mellett állítottuk fel a szobában, és kiaknázva a Cambridge EVO 300 A/B hangfalzónái kínálta lehetőséget, mindegyiket bekötöttük. Külső forrást most nem kötöttünk a Cambridge elé, mert a beépített streamerrel TIDAL-ról hallgattunk vele nagy felbontású zenéket.
Meghallgatás – tapasztalatok
A két hangfal, tehát a Fyne Audio F501S és a DALI SONIK 7 – a továbbiakban hívjuk őket csak F501S-nek és SONIK 7-nek – fülre azonos hangerőn szólnak ugyanazon hangerőbeállítás mellett. Így a hangi kvalitás és a stílusjegyek közti különbségek fürkészése úgymond igazságosnak mondható, mert nincs számottevő hangerőkülönbség, ami hátrányba hozná bármelyik versenyzőt. Mielőtt konkrét zenei példákon keresztül kielemeznénk őket, elöljáróban annyit el kell mondanunk, hogy mindkét hangfal egy igazi egyéniség. Ezek a sajátosságok főleg akkor domborodnak ki, amikor valós időben átkapcsoljuk őket, hogy hol az egyik, hol a másik töltse meg a teret ugyanazzal a zenével. Így ezzel a módszerrel erősen rá tudunk világítani a különbségekre. Szokásunk szerint igyekeztünk széles stílusválasztékban összeállítani a teszt során lejátszott zenéinket, hogy minden oldalról megismerhessük a hangfalakat.
Így az első választásunk Tracy Chapman – Fast Car című számára esett. Az F501S igyekezett egyensúlyban tartani az ének és a basszusgitár energiáit, az akusztikus gitár is megfelelően tudott érvényesülni. A SONIK 7-nek nagyon tetszett a basszusgitár, és egy leheletnyivel dögösebben közvetítette a dalt; az akusztikus gitár több testet kapott, az énekhang pedig hasonlóan valósághű volt.
A könnyűzenei vonalon maradva következett Lorde – Royals; ez a szám meglehetősen gazdag a mélytartományban, melyet a SONIK 7 rendesen elénk is rakott, de közben nem feledkezett meg az énekes és a kórus jelentőségéről sem. Az F501S másként kezelte ezt a helyzetet; a mélyek terén ő sem hallgatta el az alsó regisztereket, de nem helyezett akkora hangsúlyt az erősebb „basszusívek” visszaadására. Azonban az énekhang, a kórus és a hangjukat kísérő visszhangok itt jobban érvényesültek.
Ami a hangszerhangokat illeti, nagyon jó minőségű felvételt illik választani, hogy igazán kielemezhessük a hangfalak képességeit. Ezért indítottuk el a Horváth Balázs Trio – You Don’t Know What Love Is című számát. A SONIK 7-ről kiderült, hogy megtévesztésig képes élethűen visszaadni a cintányérok hangját, a fa dobverő koppanásától a lágyabb rezgések lecsengéséig. Az F501S tolmácsolásában ez másként jelent meg, kicsit magasabb tónusokkal jelenítette meg a hangját, a cintányér veszített a testességéből, bár a lényeg jól érzékelhető maradt. A zongora esetében a két hangfal stílusjegyei hasonlóan érvényre jutottak, talán az F501S minimálisan vékonyabb a legfelső hangokon, de itt a különbség alig-alig tűnik fel. Más a helyzet a nagybőgővel; az F501S mélytartománybeli kiegyenlítettsége kedvez a bőgő játékának, így több finom részletet kapunk vissza a felsőbasszusban. A SONIK 7 ezt a részt kissé hanyagul kezeli, nem bíbelődik az apróbb részletekkel. Mondjuk úgy, hogy ezt áldozza be a dögösebb karakterért.
The Dave Brubeck Quartet – Take Five: igen, tudjuk… Talán ez a földön a leggyakrabban említett felvétel az audiofil világban, de pont ezért jó hivatkozási alap. Mindenki ismeri, és aki hallotta már igazán jó rendszeren, az tudja, hogy milyen élvezetes térábrázolást és lecsengéseket rejt magában. A SONIK 7 szépen megjeleníti a hangszereket, a zongora és a szaxofon hangja is rendben van, elhelyezkedésük a két hangfal között érzékelhető. A nagybőgős és a dobos nem szégyenlős, energikusan végigkísérik a produkciót. A felvételi helyszín teremakusztikája érezhetően jelen van. A kimértebb F501S itt a térleképzési képességével varázsolt el minket. A hangszerek hangja valóságos volt, és egymástól jól elválasztva hallottuk őket; a színpadi szeparáltság nagyon jó volt. A zenészek nemcsak széles térben helyezkedtek el, de érezhető volt a hangtér mélysége is, valamint nagyobb hatása volt az improvizációnak.
Összegzés
Két hangfalat valós időben összehasonlítani egészen érdekes élmény. És bár mindkettő remekül szól, az egyes zenei részletek végletekig tartó ízlelgetése mégis képes felfedni a hangreprodukcióról alkotott saját nézetüket. Míg a DALI SONIK 7 a szórakoztatást űzi magas fokon úgy, hogy közben nagyon szépen kibontja a közép- és magas hangok közötti átmenetet is, addig a Fyne Audio F501S a kiegyensúlyozott karakterével több teret ad a zenében megjelenő játéknak és precízebb, szellősebb teret tud leképezni.
És ami a Cambridge Audio EVO 300 All-in-One lejátszót illeti: rendkívül dinamikusan hajtotta meg mindkét hangfalat, és ebből még igazán magas hangerőn sem engedett. Úgy gondoljuk, nagy tartalékok vannak ebben az erősítőben, bátran rá lehet kötni még akár kevésbé érzékeny hangfalakat is, nem fog kudarcot vallani. A beépített streamer, amit mobilalkalmazással vezéreltünk, nagyon gyorsan és stabilan működött, pedig rengetegszer visszatekertük a zenéket, hogy egy-egy apró részletet meghallgathassunk hol az egyik, hol a másik hangfalon.
Fyne Audio F501S vagy DALI SONIK 7 – kinek melyiket ajánljuk?
A DALI SONIK 7 álló hangfalat azoknak ajánljuk, akik a testes, lendületes és energikus megszólalást keresik. Meghallgatásunk során hangsúlyos mélytartománnyal, élethű énekhanggal és gazdag hangszerhangokkal mutatta meg magát. Jó választás lehet popzenéhez és basszusban gazdag felvételekhez, de jazzben is élvezetes, közvetlen előadást nyújtott. Karaktere azokhoz állhat közelebb, akik elsősorban a zene sodrását és a hangzás teltségét szeretik.
A Fyne Audio F501S álló hangfalat azoknak ajánljuk, akik a kiegyensúlyozott hangzást, a finom részleteket és a pontos térábrázolást helyezik előtérbe. Tesztünkben a mélytartomány visszafogottabb hangsúlyozása mellett jobban követhetővé tette a nagybőgő játékát, az éneket kísérő lecsengéseket és a hangszerek térbeli elhelyezkedését. Különösen azoknak lehet vonzó, akik akusztikus zenén, jazzen vagy énekközpontú, a vokált előtérbe helyező felvételeken szívesen figyelnek az előadás apró részleteire.
Készült: 2026.10.05.
Szerző: Juhász Csaba
Home Movie – hifi és házimozi szaküzlet és bemutatóterem
Hozzászólás
You must be logged in to post a comment.