Az SVS úgy gondolta érdemes frissíteni a termékpalettáját, leváltva az előző generáció SB16-Ultra névre keresztelt megoldását, az igen frappánsan hangzó SB17-Ultra Revolution névre, ugyanazzal a minőségi kivitellel, mint az elődje.

A gyártó specialitása a mélysugárzók (persze a “normális” hangfalak is a látókörébe tartoznak) és azok kiegészítőinek gyártása. Évtizedek óta elismert szereplő az igényes zenehallgatók és a házimozisok körében, ugyanis biztos pont, nem fog benne csalódni a leendő vásárló. Legújabb terméke az SVS SB17-Ultra Revolution (és PB17-Ultra Revolution), ami a maga kategóriájában a csúcsot jelenti, mind méretben, mind minőségben. 15 Hz-től 320 Hz-ig terjedő frekvencia-átvitel, ezzel már nem csak az orgona legmélyebb hangjait halljuk teljes egészében, hanem akár a Szent-András törésvonal alatti földrengések hangjait is, a 2800 W teljesítménnyel. Véleményünk szerint ennyi csak-csak elegendő lesz… Mindez erőt és a többi beállítási lehetőséget könnyedén tudjuk szabályozni egy Bluetooth kapcsolattal operáló, telefonos appal, nem kell különböző nyakatekert pózokba helyezkedni a hátlapon lévő kezelőszervek eléréséhez. Ezzel az applikációval a közeljövőben lehetőségünk lesz automatikus szobai frekvenciakorrekcióra, a készítőik szerint heteken belül megjelenik egy frissítésben.

A lavór nagyságú membránok kedvelői imádni fogják, a „megszokott” 30 centi körüli átmérővel szerelt szubok sem aprók már, de ez a 40 cm-nél nagyobb teljes átmérő még rá tesz egy lapáttal a kinézetre. Érdekes módon a doboz alig nagyobb nála, ez az előnye a zárt rendszereknek, a reflex felépítésű már jóval nagyobbat igényel. Igaz ez az “alig nagyobb” kitétel csak relatíve igaz, a maga közel 60 kg súlya azért már megérdemli az ingóság helyett, az ingatlan megnevezést, ha netán arrébb szeretnénk pakolni… Ami egy szubládánál sajnos elengedhetetlen dolog az optimális elhelyezéséhez. A tiszteletet parancsoló előlap mögött a hátoldalon a csatlakozókat és beállítószerveket lehetjük fel, diszkréten világító színes LED-ek társaságában.

Minden igényt kielégítő (illetve majdnem kielégítő, ugyanis HF bemenetet, amire az erősítő hangfal kimenetét csatlakoztathatnánk, az kimaradt a szórásból) az összeköttetési lehetőségek száma. Normál RCA aljzatok (jobb, bal) szolgálnak a Pre-Out és egy dedikált LFE a szubkimenet számára. Lehetőség van WiFi vezérlésre is a külön megvehető SoundPath Wireless adóvevő egységgel. USB aljzat a vevőegység táplálására és még egy pár RCA az esetleges második (vagy több) szubláda táplálásához. Sőt még szimmetrikus XLR ki- és bemeneteket is kapunk a pénzünkért, plusz egy jókora bekapcsológombot a tápaljzat mellett. Egyetlenegy apróság van, amin (szerintünk) változtatni kellene, mégpedig a gyári tappancsok helyett igazán ráapplikálhatták volna a saját, sokkal jobb lábaikat… persze megvehetjük őket külön is.

Érdemes egy kicsit csemegézni a gyártó által megadott adatok és leírások között, nem spóroltak az anyaggal és a technológiával.

43 centiméteres hangszóró kettős 20 centiméteres lengőtekerccsel. Kettős monoblokkos kialakítás, 295 MHz-es 56-bites pontossággal, DSP-vel párosulva. A DSP folyamatosan figyeli az energiagazdálkodási algoritmusokat és többpontos hőt, feszültséget és áramot kezel, hogy optimalizálja a váltakozó áramú tápellátást.

STA-2800 D osztályú erősítő, ahogy a típusszáma sejteti 2800 W teljesítményű.

Kettős-monó diszkrét D osztályú erősítők biztosítanak áramot, nyolc 60 A 200 V MOSFET-en keresztül. Kapcsolóüzemű tápegység (SMPS) kétfokozatú 100 V-240 V aktív PFC-vel, amely a hálózati feszültségtől és minőségtől függetlenül stabil 390 V egyenáramot állít elő és állandó 160 V-os sínfeszültséget a duál-monó erősítőkhöz.

48,9 mm Xmax, 81,78 mm Xmech maximálisan optimalizált kitérés. 8 hüvelykes lengőtekercs nagyáramú, 4 rétegű bifiláris, rézbevonatú alumínium huzalozással ellátva, négy darabból álló, túlméretezett Y35-ös ferritmágnessel. Kettős Nomex pille extrém eltéréssel a lineáris felfüggesztéshez. Fröccsöntött, ultraelhajlású Katenary SBR gumiperem, üvegszálas laminált porvédő sapka. 17 colos, porszórt, öntött alumínium kosár, rezonanciamentes rácsváz és izoelasztomer lábak.

Ahogy a művelt angol mondaná, nem semmi. Valahogy így kell kinéznie egy jó mélyládának.

Használat közben

A letölthető applikációval rém egyszerű az összes beállítás, párosítjuk a telefont/tabletet a mélyládával Bluetoothon keresztül (pár másodperc) és máris elérhető az összes beállítási lehetőség. Hangerő, vágási frekvencia (különböző meredekséggel), fokozatmentesen állítható fázis (0-180), polaritás váltó, parametrikus EQ, szobakorrekció, subszonikus szűrő. Mindezen beállításokat elmenthetjük a Presetek közé, így egy gombnyomással tudunk váltani mondjuk a házimozira és a zenére optimalizált verziók között. Mint már feljebb írtuk, ezeket a kézi beszabályzásokat kiválhatjuk a közeljövőben, egy frissítéssel megjelenő automatikus szobakorrekció lehetőséggel. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, mennyivel egyszerűbb így beállítani, mint a hátulján matatni, ahol általában nehézkesen érhetjük el a macerálandó gombokat.

Tesztkörnyezet

Marantz Cinema 50 házimozi erősítő, Naim SUPERNAIT 3 és Cambridge Audio 851 sztereó erősítők, Topping D70S, iFi ZEN One, Cocktail Audio X50D, FiiO SR11, WiiM Ultra, Cambridge Audio EXN100 streamerek, Satori és DALI hangfalak, SVS SB-3000 szubláda, Silent Angel N8 Pro switch, AudioQuest és VIABLUE kábelezés.

Hangminőség

Nevezhetjük tesztnek is akár a meghallgatást, de az nem igazán közelítette meg a valóságot, inkább élvezkedés volt “teszt” címszó alatt, belesüllyedve a fotel mélyébe, kezünkben a telefonnal, hátha kell még valamit állítani rajta. Nem nagyon kellett, a már most is meglévő parametrikus EQ használatával kézzel is be lehetett lőni, gyakorlottabbak fülre is, de méréssel még inkább. Nem hagyott nyugodni minket a kisördög, először filmeket vettünk elő, hadd halljuk mire képes ez a szörnyeteg, ha minden porcikáját kihasználjuk. Egyik kedvencünk a Black Hawk Down (Sólyom végveszélyben) című remekmű, ahol a képi világ mellett a zene és általában a hangok/zörejek is magával ragadóan súlyosan félelmetesek. A kezdésnél a Black Hawk helikopterkötelék rotorjainak hangja már jelezte, itt nem kispályás szubládáról van szó, szó szerint rezegtek az ablakok, ahogy a helikopterek elrepültek “felette”. A film műfajához igazodva, tette mindezt halálosan pontosan, könnyedén meg lehetett volna számolni, hány rotorcsapás van egy percben, miközben csontig és gyomorig hatolt a mélyszekció hangja. A városi sikátorokban harcoló tengerészgyalogosok fegyverhangjától riadtan megrezdültünk, mikor egy csendesebb részt követően megszólaltak. Egészen hihetetlenül valósághűnek tűnt a fegyverropogás, ebben az esetben inkább a csattanás volt a hangsúlyos, nem csak az alsó tartomány döngött, ami már előre jelezte a remek impulzus átvitelt. A másik erre a célra “beüzemelt” eposz a Saving Private Ryan (Ryan közlegény megmentése), ahol szintén megmutathatta mire is képes a több ezer watt teljesítmény és a 43 centis hangszóró. Megmutatta. Többször is “visszatekertük” a partraszállás jelenetet, nem hisszük, hogy otthon valaha is hallottunk ilyet, talán csak a mozikban. Itt is elsősorban a mélység és a pontosság kettősét emelnénk ki, minden egyes hangot külön a helyén tudott kezelni, szó nem volt valami egybefolyt mélydöngésről, külön-külön rá lehetett koncentrálni minden egyes jelenet alatt zajló hangi történésre. A legszebb az egészben, bármikor tudtunk úgy állítani rajta, játszva a beállításokkal, hogy mindenkinek az ízlését kielégítse. Annak is, aki kicsit több basszust szeretett volna, annak is, aki inkább a szikárabb, szárazabb hangképet kedvelte, csak a stílus változott, a minőség egyáltalán nem.

Áttérve arra, amire “kiképezték” azaz elkezdtük a zenehallgatást, akkor sem változott az előzőekben megadott véleményünk. Ugyanazokat a jelzőket használtuk ekkor is, pontosság, hihetetlen mélység és felbontás. J. S. Bach – D-moll toccata és fúga műve kiváló tesztanyag ebből a szempontból (szegény Johann, ha ezt megérte volna). Magától értetődően, erőlködés nélkül dörrent a fülünkbe az orgona legmélyebb regisztere, ahol a templom mérete is hallatszott! ami megfelelő mély hangátvitel nélkül alig, vagy egyáltalán nem hallható. Már a régóta nálunk szolgáló SB-3000 hallgatásakor is felfigyeltünk arra, mennyire biztos alapot tud adni bármilyen zenének (még azoknak is, ahol relatíve kevés mélyhang van) ez a magabiztosság az SB17-Ultra esetében még inkább így van. Például sokkal inkább hihetőbb, életszerűbb a férfi, de még a női énekes hangja is, az akusztikus hangszerekről nem is beszélve, legyen szó bármiről, ami rezeg és hangot ad. Depeche Mode-dal nosztalgiáztunk egy kicsit, ott is bőven van szintetikusan előállított alsó tartomány, amitől mást várunk, mint a megszokott hangszeres zenéktől. Itt a precízen előállított és jól követhető futamokról van szó, aminek nem szabad döngenie, túlságosan rátelepedni a középtartományra, vagy egy kivehetetlenül összefolyó brummogást produkálnia. Ezek a hibák mind azt jelentenék, a szubnak pocsék az impulzus átvitele és a torzítása. Az SB17-Ultra ezeket még csak nyomokban sem tartalmazta. Erőlködés nélkül, a kisujjából rázta ki ezt a kihívást is. Rezzenéstelen arccal masszírozta a gyomrunkat még halkan is, felhangosítva még inkább, csak a szoba nem bírta a magasabb hangerőt, a ládának meg sem kottyant. Megszokott tesztzenéinken új hangokat véltünk felfedezni, pedig a SB-3000 sem rossz mélyláda… Egyszerűen szólva, sokkal könnyebb a fülnek a zenék hallgatása, vélhetőleg ez összefügg a kisebb torzítással, Hans Zimmer prágai koncertje új dimenziókat kapott, hatalmas tér nőtt a színpad mögé kontúrosabb és követhetőbb lett az egész megszólalás, legyen az hangszer vagy énekes, vagy akár a közönség tapsa/zaja. Pazar!

A széleskörű beállítási lehetőségeinek hála, tökéletesen párosítható monitorokkal, de még állódobozokkal is, ugyanis még nekik is kihívás az alsó két oktáv, főleg torzítás nélkül. Aki egyszer már hallotta a megszokott hangfalait ezzel, nem nagyon akaródzik visszatérni az eredeti állapotra.

Konklúzió, ajánlás

Nem volt túlzottan nehéz dolgunk az ajánlás megfogalmazásakor, ezt a műremeket bátran lehet ajánlani mindenkinek (szegény pénztárca) aki zenét hallgat, aki pedig házimozizik, annak meg főleg. Még a közeljövőben megjelenő automatikus szobakorrekciós rendszer nélkül is pontosan be lehet állítani, persze az elhelyezésre oda kell figyelni, akkor hozza ki a maximumot magából. Kivételesen tiszta pontos és mély az a tartomány, amit megszólaltat, nem nyomja el a felette lévő regisztert, mégis képes szervesen kapcsolódni hozzá. A teljesítménye több, mint elegendő, a határt inkább a szoba bútorai és az ablakok jelentik, a mélyláda az még bőven bírja. Kiváló Termék nem vitás.

Mérleg

+ Bátran használhatjuk akár földrengés szimulátornak is, azt is lazán kirázza a kisujjából

+ Egészen kivételesen precíz és követhető basszus úgy, hogy a mélysége is elsőrangú

+ A vezérlő applikációval tökéletesen testre lehet szabni

+ A közeljövőben elérhető lesz az automatikus szobai bemérő és korrekciós rendszer

Szubjektív vélemény

Forrás: AV-Online