Visszautasíthatatlan ajánlat

Mivel a hanglemezek reneszánszukat élik és a zenei szolgáltatók is egyre jobb minőséget tesznek elérhetővé, a sztereózás, hifi rendszer építés témája egyre nagyobb közönséget kezd érdekelni. Ezt mi sem igazolja jobban, mint a belépőszintet képviselő Onkyo A-9010 integrált sztereó erősítő. Nem egy csúcsmodell, mégis szinte mindent tud, amire egy kezdő hifistának szüksége lehet. Természetesen az sem elhanyagolható, hogy csábító áron.

Az Onkyo termékeket sokan szeretik, nem véletlenül. Sikerük alighanem abban rejlik, hogy igyekeznek megtartani az egyensúlyt a tömeggyártás érdekében kialakított hatékonyság és a felhasználói igények között. Amivel jelen esetben farkasszemet nézünk, az egy csatornánként 44 W (8 ohmon, 1 kHz jellel és 0,08 % THD-vel mért adat) teljesítményű elektronika, nagyon jónak számító, 95-ös csillapítási tényezővel és egy apró extrával. Utóbbi a Wolfson WM8718 DAC, melyhez egy optikai és egy koaxiális csatlakozón nyerhetünk hozzáférést.

Küllem

Az erősítő a 2010 körül bekövetkezett arculatváltásnak megfelelően már nem a klasszikus, lefelé ívelt Onkyo dizájnra épül. Az új megjelenés jó értelemben visszalépés is a múlt felé, minimalista, szögletes formák, lényegre törő kiosztás, semmi csicsa. Az előlap és a kezelőszervek egyaránt műanyagból készültek, de magukon viselik a lemez szálcsiszolt textúráját, ezért ránézésre tényleg fémnek tűnnek. A hangerőszabályzó potméter átmérője nagyobb az átlagnál, ezáltal az összkép tekintélyt parancsolónak is mondható. Más kérdés, hogy a tárcsa forgása nem kellően krémes és nem fokozatos. Leginkább ebben mutatkozott meg az Onkyo A-9010 olcsósága, ám hozzá kell tenni azt is, hogy manapság más gyártóktól sem kapunk jobb potmétert ebben az árkategóriában.

A gombok kiosztása, ergonómiája ugyanakkor rendben van. Tetszett, hogy átvették aházimozi erősítőikben gyakorta alkalmazott, homorú ki-bekapcsoló gombot. Ez ugyan nem produkál teljes áramtalanítást, viszont finom ujjmozdulatra is azonnal “bebikázta” az áramkört. A forrásválasztó kapcsoló talán az erősítő legjobban sikerült kezelőszerve. Konkrét, határozott fokozatokkal jelez vissza, de azért mellőzi a belépőszintre jellemző, idegesítő kattogást. Az aktuális bemenet fölött mindig apró LED kapcsol be, az analóg forrásokat kék, a digitálisakat pedig borostyánsárga szín jelöli. Sajnos a fények erőssége nem állítható (vagy angolosan mondva dimmelhető), de a tervezőknek sikerült akkora lumen mennyiséget meghatároznia, ami esti filmnézés, zenehallgatás közben sem égeti ki a retinánkat.

A hátoldal szintúgy tipikusan Onkyós jellegűre sikerült, innen az optikai és koaxiális digitális bemeneteket emelnénk ki. Nem található rajta aktív mélysugárzó kimenet és kettős (A/B vagy A+B kettős hangfalpár hajtásra szolgáló) terminál sem, de mindezt kompenzálta a DAC megléte. Utóbbiaknak köszönhetően kikerülhetjük jó néhány, gyenge analóg hangminőséget produkáló forráseszköz konverterét, és a jelátalakítás feladatát rábízhatjuk az A-9010-ben lévőre. USB DAC még nem szerepel a szolgáltatások közt, úgy tűnik, hogy az még sokáig a felső(bb) kategóriás integrált erősítők kiváltsága lesz. Mindettől függetlenül az A-9010 az árához mérten azt nyújtja, ami elvárható, stabil alap egy költséghatékony kétcsatornás hifi rendszer felépítéséhez. Nemigen tartalmaz olyan csatlakozási felületet, ami évek múltán használhatatlanná válna, így a minimalizmus bizonyos értelemben időtállóságot is jelent. Mégsem szűkmarkú a kínálat, elvégre akár öt eszközt jelét is ráküldhetjük, plusz egy földelt lemezjátszó bemenet is került rá.

Használat közben

Mint számos korábban általunk kipróbált Onkyo erősítővel, az A-9010 vezérlésével sem volt különösebb problémánk. Tesztalanyunkhoz mellékeltek egy infravörös rendszertávvezérlőt (ezzel későbbiekben, ha rendszert bővítünk, Onkyo tunert és CD-játszót is kezelhetünk), mely ergonómiájában elmaradt a házimozi erősítők formás típusától, de egy belépőszintű elektronika viszonylatában még így is példaértékűnek éreztük. Matt szürke lapjába kerek gombokat ágyaztak, melyeknek teteje enyhén kidomborodott, így könnyen és érzékletesen sikerült eltalálni őket bármelyik ujjal. Az erősítő szempontjából releváns kezelőszerveket más színnel jelölték és elkülönített helyre tették, így sötétben sem kell fejünket vakarva zseblámpáért rohannunk, csak hogy hangerőt állítsunk. A távvezérlő egyetlen korlátozó tényezője, hogy “csak” 40 fokos tölcsérben volt képes kommunikálni azerősítő érzékelőjével, azon belül persze akár 5-10 méterről is működött. Mindezt csak a korábbi, már-már legendás jelerősségű Onkyo távkapcsok ismeretében tartottuk furcsának.

Egyébiránt az erősítő stabilan üzemelt szerkesztőségünkben, a tesztelésre szánt bő két hét alatt, egész napos járatás alatt sem produkált túlmelegedést, tehát akár otthoni háttérzenei szolgáltatásra is bevethető. A potméter manuális, jobban mondva saját kézzel való forgatását hamar feladtuk a műanyag tárcsa laza érzete miatt, de a távvezérlővel mindig gond nélkül sikerült “belőni” a becélzott jelszintet.

Hangminőség

Az Onkyo készülékekről (különösen a belépő kategóriás komponensekről) általánosságban véve szinte csak jókat mondhatunk, ha a hangzásra kerül sor. Furcsa is lett volna, ha jelen esetben másképp alakul, magyarán az A-9010-ről sok szépet és jót állíthatunk lelkifurdalás nélkül. Vannak bizonyos hiányosságai persze, melyeknek egy részét csak erőlködve vesszük észre, de nem tudjuk megnevezni, más része pedig bármely vájtfülűnek feltűnik. Utóbbihoz tartozik, hogy az erősítőt nem érdemes túlságosan terhelni, mert 60-70 %-os jelszint fölé érve dinamikailag foghíjassá válik, és eltűnik a zenéből addig érzékelt egységesség. Tehát azA-9010 ésszerű hangerőn történő használatra készült, olyan otthonokba, ahol “kellemes közepes”, esetleg “kicsit hangosabb” a leggyakoribb decibel igény, de “essen szét a ház” szituációkra nincs példa. Az erősítő magas frekvenciás közlésmódja kissé korlátolttá tette a finomabb zenéket, persze ez a rákötött (Jamo C 600) hangfal képességeit ismerve nem volt meglepő. Hozzátesszük, hogy az Onkyo A-9010 elsősorban az 50-100 000 Ft/pár kategóriájú hangsugárzók partnere lehet, nekünk legalábbis olyanokkal sikerült őt egységbe, harmonikus rendszerbe láncolni.

Néhány pozitív tulajdonságot is érdemes említenünk tesztalanyunk karakterével kapcsolatban, tetszett például (túl a játékos, könnyen emészthető Onkyo hangzáson), hogy dinamikailag szokatlanul moderáltan viselkedett. Nem akarta feltétlenül pumpáltatni a hangfalak alsó frekvenciáit még akkor sem, ha durvább, dinamikus zenéket hallgattunk. Inkább egy kissé lendületes, de még kordában tartott arany középutat igyekezett tartani, amitől kicsit komolyabban tudtuk venni az elektronika-vezérlő IC adottságait. Az A-9010(és a rákötött hangfal együttese) nem nagyon igyekezett a mélységérzettel foglalkozni. Ami azt illeti, inkább kétdimenziósnak tűnt a sztereó tér, de ez filmnézésnél nem tűnt fel, sőt, még tetszett is, hogy rengeteg részletet a televízió síkjában érzékelhettünk. Ugyanakkor a jobbról balra áthaladó visszhangok, részletek mozgékonyan viselkedtek, tehát egyfajta élénkség mindig feldobta a hallgatott anyagot.

Végszó

Csak ismételni tudjuk fentebb leírt meglátásunkat, miszerint az Onkyo A-9010 sok tekintetben egyszerű, különösen megépítettség és funkcionalitás terén. Ahhoz évekig kellett volna még tesztelnünk, hogy kiderüljön, vajon zajosodni fog-e mechanikus hangerőszabályzója, mindazonáltal a karaktere nagyon jónak mondható, és tulajdonképpen egy 50-100 000 Ft/pár árkategóriájú hangfalhoz nem is kell ennél több. A vezérelhetőség, pedig ahogy az Onkyótól megszoktuk, pofonegyszerű. Az A-9010 saját ármezőnyében már több csatlakozóval és kijelzővel felvértezett rádióerősítőket is kínál az Onkyo. Aki nagyobb készülékláncot szeretne a hifijére kötni és korszerűbb extrákra vágyik, annak a “TX” típusokat is érdemes szemügyre vennie. Az A-9010 leginkább “a hifi” egyszerű, lényegre törő jellegét hivatott átadni, fő vonzereje, hogy közepes, vagy kicsit magasabb hangerőn feltűnően jóindulatúan bánik a hangfalainkkal. és persze ott van a DAC. Vélhetőleg utóbbi fogja leginkább befolyásolni a potenciális vásárlók döntését.

Műszaki adatok

Mérleg

+ Kedvelhető, játékosan laza karakter, ésszerűen kontrollált dinamikával

+ Könnyű vezérelhetőség, gyors reakció a távvezérlő utasítására (csak legyünk 40 fokon belül)

+ Beépített DAC

– Nagy hangerőn széteső dinamika

– Műanyag előlap

Szubjektív vélemény

forrás: AV-Online.hu