A közelmúltban teszteltünk három SVS aktív szubbasszus sugárzót: SB-1000, PB-1000, SB13-Ultra és mindegyikkel maximálisan elégedettek voltunk, sőt, utóbbit annyira kiemelkedőnek tartjuk, hogy szívesen használnánk állandó referenciaként. Ebből egyenesen következik, hogy kíváncsiak lettünk az összes többi SVS mélynyomóra is, melynek kielégítésére partnernek bizonyult a forgalmazójuk, így megkaptuk pár hétre az egyforma hangszóróval és erősítővel rendelkező SB-2000 és PB-2000 modelleket. Így egyúttal lehetőségünk nyílt a zárt és basszreflex felépítés tulajdonságainak összehasonlítására is.

Egy megszokott teszt keretein belül elmondhatnánk mindkettőről, hogy mennyire kiválóak – azért ezt így is megtesszük, mert tény – ám másképp közelítjük meg és járjuk picit körbe amélynyomó témát. Inkább egy felépítéseket, típusokat, előnyöket és hátrányokat analizálgató elmélkedés keretében mutatjuk be az SVS mélyládák középkategóriájának jeles képviselőit, de előtte pár mondatban összefoglaljuk a kétféle konstrukció jellemzőit, tulajdonságait.

Zárt mélyláda

Nevéből adódik, ennél a konstrukciónál nem találunk a dobozon kivezető csöveket, nyílásokat, passzív membránokat vagy egyéb “oda nem illő” teljesítményfokozó megoldásokat. Zárt felépítésű mélyládában a fogságba ejtett levegő fékezi, csillapítja a membrán mozgását, így ennek következtében ez a változat nyújtja a lehető legpontosabb és megfogottabb hangzást, cserébe viszont, egy reflex ládához viszonyítva, sokkal nagyobb erősítő teljesítményt igényel ugyanakkora hangnyomás eléréséhez. Érdemes megjegyezni, hogy zárt rendszerben, alacsony frekvenciákon, a növekvő hangnyomás igénye egyre nagyobb mozgásra kényszeríti a membránt, amely egy határt átlépve, számottevően növelheti a torzítását, emiatt korlátoznunk kell a kimeneti szintet. A gyártók ezért is alkalmaznak előszeretettel nagyobb átmérőjű hangszórókat ezekben a felépítésű ládákban.

Reflex mélyláda

A mélytartomány teljesítményének növelése érdekében ezeken a hangdobozokon úgynevezett hangolt reflexnyílás található, melyek száma, hossza, átmérője és formája határozza meg az általa erősített frekvenciákat. Ezek lehetnek többféle méretűek, készülhetnek különböző anyagokból, de a cél változatlan marad, hogy ezzel a megoldással, a membrán befelé mozgásával nyert plusz energia felszabadítható legyen. Ebből adódóan a basszusreflex konstrukció jelentősen hatékonyabb, mint a zárt testvéreik, így azonos teljesítményű erősítő és hangszóró esetén, mérhetően hangosabbak, különösen a legalsó, 30 Hz alatti tartományban. Azonban, cserébe a hatékonyságért és a nagyobb hangnyomásért, többnyire a pontosság, megfogottság, gyorsaság, és ezek egyenes következményeképpen, a hangzásminőség szenved csorbát.

A PB-1000 is jókora dobozban érkezett hozzánk, ennek ellenére, amikor megláttuk a PB-2000 csomagjának méreteit, csak pislogtunk. Kiszedése felért egy tornagyakorlattal, erős emberek versenyén lehetne feladatként adni. Nem csak a 30 kilós tömege miatt, az még hagyján, de fogása sincs – nem mintha a 42 kilós SB13-Ultra-nak lenne – ezért az általánosan javasolt, “fejre állít, kartondobozt lehúz” metódust alkalmaztuk. Kicsomagolás után is a PB-2000 méreteivel voltunk elfoglalva, tekintélyt parancsoló, az biztos. Erről jut eszünkbe, hogy a két még nagyobb reflexes tesztelését, feltétlenül másik helyiségben, a jelenleginél lényegesen nagyobb légköbméterrel rendelkezőben fogjuk végrehajtani.

Bevalljuk, mindjárt az elején, hogy nálunk a reflexes ládák hendikeppel indulnak, mert jobban szeretjük a zártakat. Azt is részletesen kifejtjük, hogy miért. Tapasztalt házimozis egy percen belül megállapítja, hogy zárt, vagy reflexes szubláda dolgozik a rendszerben. Utóbbi esetében, bármennyire igyekszik a gyártó, és ezt az SVS-nél roppant hatékonyan tették és teszik, a fizikát nem lehet megerőszakolni. Egy nyitott dobozban a levegő sosem kerül nyugalmi állapotba, még viszonylag sem, kivéve akkor, mikor kikapcsolják. A reflexcsövön kipumpált levegő helyére azonnal “friss” áramlik, és ez ismétlődik, amíg a membrán mozog. Optimális esetben ennek nincs külön hallható jele, ám magát a megszólaltatott hangot valamennyire befolyásolja. Hosszabbak a lecsengések, terjengősebb, kissé pontatlanabb a hangzás. Az is tény, hogy minél jobban megtervezett és kivitelezett a szubláda, annál kisebb mértékben jelentkeznek a felsoroltak, és ahogy már méltattuk, az SVS reflexes mélynyomóiból kihozták mindazt, amit a fizika tudományának mai állása lehetővé tesz. Az a bizonyos légáramlat, ami a “csövön kifér”, olyan erőteljes és intenzív tud lenni, hogy a sokszor viccesen emlegetett, gatyaszár-lebegtetés valósággá válik. Ezt egészen komolyan mondjuk!

A PB-2000 előlapjától másfél méterre álló szobanövényünk, alkarnyi hosszúságú és szélességű levelei, komoly veszélyben forogtak, amikor a reflexcsövön kitóduló szélvihar veszett mozgásra kényszerítette azokat. Kénytelenek voltunk ezt az egyébként kiválóan működő akusztikai elemet még messzebbre, biztonságos távolságba arrébb húzni. És nem csak a testi épsége megvédése, hanem a nemkívánatos zajok megszüntetése miatt is, amit a laffogó és egymáshoz súrlódó levelek keltettek.

Ugyanakkor ennek a légáramlatnak jótékony hatását kifejezetten élveztük az olyan akciódús filmek, filmrészletek megtekintése során, mint a Battleship, Oblivion, Tron, stb. A gigantikus méretű hajóágyú dörrenését elemi erővel tolmácsolta, a drónok beköltöztek a szobába, a játékosokat szállító szerkezet hajtóművei megremegtették a falakat és a mennyezetet is.

Az SB-2000 szinte eltörpül reflexes testvére mellett, még az egyébként teljesen egyforma hangszóróik is eltérő méretűnek látszanak. Alumínium öntvény kosár, nagy kimozdulást (Xmax) engedélyező gumiperem és Nomex pille tartja helyén a polipropilén porsapkás alumínium membránt. A 2 col átmérőjű lengőtekercs hatalmas terhelést képes elviselni, mozgását dupla ferrit mágnes segíti. Ezt a terhelést mindkét szubládában a Sledge STA-500D erősítő adja, amely DSP ellenőrzés alatt áll.

A benne lévő, 50 és 160 Hz között állítható keresztváltó 12 dB/oktáv meredekséggel vág, ez LFE bemenet használata esetén nem jut szerephez. A vonalkimenetre fixen 80 hertzre állított vágást alkalmaznak, a fázis 0 és 180 fok között változtatható. Kapcsolóval választhatjuk az Auto üzemmódot, ami indulás tekintetében kellőképpen érzékeny, de csak 12-15 perc után áll vissza készenléti állapotba, ami nem kivételes, csak azért említjük meg, nehogy valaki emiatt aggódni kezdjen. Tápkábele cserélhető, amit meg is tettünk, egy időre még az éppen nálunk vendégeskedő Furutech PowerFlux-ot is bevetettük a lehető legjobb hangzás érdekében. Ugyanezt a célt szolgálta az AudioQuest Wolf szubkábel, korábbi tesztünk királya, ezen a téren sem érhet minket a kicsinyesség vádja. Tisztában vagyunk azzal, hogy 239000 forintos mélynyomót durva túlzás háromszor annyiért kábelezni és nincs is rá szükség. Például IsoTek EVO3 Premier és AudioQuest Husky már kihozzák belőlük a maximumot.

Az SB-2000 és PB-2000 szubládák külső felületét vinil fólia borítja, ami famintázatú, jó minőségű és hibátlanul felragasztott, eldolgozott. Ennek ellenére nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog, jó lenne valami visszafogottabb, diszkrétebb erezetű kivitel. Szerencsére elegáns, fekete zongoralakk bevonattal is meg lehet vásárolni, mint az előd NSD-t, de olyat csak külön megrendelés alapján prezentál a hazai forgalmazó. Viszont nem feláras, ami még vonzóbbá teszi.

Védőrács és gumilábak tekintetében rendben vannak az SVS mélynyomók, utóbbiakat speciális megoldásokkal kiválthatja, aki még jobb hangot szeretne belőlük kicsikarni. A működést jelző kék LED a PB-n kifejezetten bántó erősséggel világított, ezért kénytelenek voltunk szigetelőszalag darabkával tenni ellene, míg az SB diódájának fénye cseppet sem volt zavaró. Érdekes.

Az SB-2000 hangjáról még nem ejtettünk szót, itt az ideje, hogy megtegyük.

Teszthelyiségünk 22,5 négyzetméter alapterületű, 272 cm magas, könyvespolc-rendszerrel és akusztikai panelekkel csillapított. Több esetben bebizonyosodott, hogy ide a 30 centis, zárt szubládák ideálisak, amennyiben kellően erős végfokkal látták el azokat. Az SB-2000folyamatos 500 wattja, ami csúcsban 1120 is lehet, bőséges tartalékkal rendelkezik az említett filmek ütős részleteinek igazi házimozis élményt nyújtó megszólaltatásához. Nem üt, illetve rúg akkorát, mint a PB-2000, ebben nincs semmi meglepő. Cserébe pontosabb, megfogottabb, gyorsabb, kontrolláltabb, és ami a legfontosabb, még részletező is. Zongora hangjával érzékeltethető jól az előnye: amikor Diana Krall rálép a “fékpedálra”, mintha elvágták volna, (nem a húrokat) attól kezdve egy kukk sem jön ki belőle. Érdekes, hogy kifejezetten szubládák rezonancia tesztjére készített zeneszámainkkal ugyanúgy zavarba lehetett hozni, mint SB-1000 típusú kistestvérét, de csak olyan potméter állásban, a maximum közelében, ahová egyáltalán nem szokás csavarni.

Koncertfilmjeinkhez pontosan annyi és olyan szubbaszust adott hozzá ez a kis kocka, amennyi kellett, ekkor volt igazán elemében. Nem akart szinte kiugrani a membrán a helyéből, mint a Valkyrie elején felugató gépágyúnak és bombarobbanásainak megszólaltatása közben. Érdekes látvány, az ember nem is hinné, hogy ilyen létezik, és ha mégis, akkor felmerülhet a kérdés: nooormááális? Igen, az. Hogy olyankor mennyire tiszta és torzítatlan a hangja egy szubládának, az jogos felvetés lehet, ám az SVS SB-2000esetében felesleges.

Az SVS szubládákat Pioneer SC-LX58 és Denon AVR-X7200W házimozi erősítőkhöz csatlakoztattuk, mindkét gépezettel elvégeztettük az automatikus ekvalizációt. A tisztánlátás (hallás) kedvéért párszor felcseréltük a mélyládák helyét, hogy ne vezessen minket félre a helyiség akusztikája. Sőt, Audyssey-t és MCACC-t kikapcsolva is meghallgattuk mindkettőt. Az összehasonlítás így egyszerű volt, egy-egy gombnyomással, ki-be kapcsolgatással tudtunk váltogatni kettejük között. A reflexes nagyobb hangerejét, magasabb hangnyomását bizonyítja, hogy mind a két erősítő jelentős, 4-5 dB különbségűre állította be a szintjüket. Saját méréseink igazolták ennek jogosságát, azonos bemenő jelszinttel a zárt doboz mindegyik vizsgált frekvencián halkabb volt néhány decibellel. Ennek, a miénkhez hasonló méretű szobában nincs különösebb jelentősége, akár a házimozi erősítő setupjában, akár aSledge STA500D potméterével korrigálható. De mi történik egy jóval nagyobb, 35-40 négyzetméteres helyiségben? A PB-2000 még simán állja a sarat, 12 óráról 2-3 közé állítjuk a hangerejét, az erősítő sem mínusz 9 decibelt oszt ki rá, “oszt jó napot”. Ezzel szemben azSB-2000 már nem fogja annyira rázni alattunk a kanapét, segítőtárs után fog vágyakozni. Ennek kielégítésére igénybe vehető a két mélynyomóra vonatkozó akció, amit nem véletlenül kínálnak a forgalmazók és a gyártó.

Elérkeztünk a fő kérdéshez, milyen szubládát vegyünk, zártat, vagy reflexeset? Elsősorban a helyiség méretéhez, másodsorban egyéni ízlésünkhöz passzoljon. A sok légköbméter igényli, hogy nagy levegőmennyiséget mozgasson meg a mélynyomó, ezért indokolt lehet a reflexes kialakítás választása, valamint az is mellette szól, ha többségében zúzós akciófilmeket néz valaki. Ha 100-150 m2-ben szeretné lórúgás-szerű, gyomorrengető basszusokkal kényeztetni magát a házimozi rajongó, akkor biztosan nem lesz elégedett az SB-2000-rel. Viszont aki rajongója a koncertfilmeknek, jobban teszi, ha zárt konstrukció mellett teszi le a voksát. 28-30 négyzetméterig (80-85 m2) csaknem minden helyzetben elegendő az SB-2000, kivételt képeznek azok a basszus fetisiszták, akik esetében érvényes egy bizonyos női testrész kapcsán alkalmazott mondás. Ha netán ennyiből nem ugrott volna be, adunk egy kis segítséget: mi a jobb egy kiváló mélynyomónál? Két kiváló mélynyomó. Valamint megfontolás tárgyát képezheti nagyobb membránnal felszerelt és izmosabb erősítővel meghajtott mélyláda beszerzése, mint például az SB13-Ultra. Tehát a csatolt légterekkel megáldott (vagy megvert) helyiségben házimozizóknak sem kell lemondaniuk a zárt szubládák által biztosított előnyökről. Ismerőseink egyike 4 db zárt mélynyomót helyezett el lakásának házimozivá alakított területén, szóval minden helyzetre található megoldás, legfeljebb kicsit mélyebbre kel nyúlni a pénztárcába. Ez persze már újabb problémát is felvet, nevezetesen az összehangolást, de az egy másik történet.

Műszaki adatok

SVS SB-2000

 

SVS PB-2000

Mérleg

SVS SB-2000

+ Pontos, megfogott, kontrollált hang, hozza a zárt konstrukciók minden jó tulajdonságát

+ Pincemély szubbasszust szólaltat meg

+ Makulátlan kidolgozás

+ Könnyen kezelhető és elhelyezhető méret

– Reflexes testvéréhez képest, minden frekvencián kisebb maximális hangnyomást biztosít

 

SVS PB-2000

+ Hatalmas hangnyomás a teljes szubbasszus tartományban, még 25 Hz alatt is

+ Reflexes létére nem terjengős a hangja

+ Makulátlan kidolgozás

– Jól megtermett darab, ezért nem könnyű számára helyet találni