Az Onkyo legnépszerűbb sorozatának aktuális darabját, már annak első bejelentése óta izgatottan vártuk, mivel úgy gondoltuk, hogy ez a modell végre változást hozhat az AVR-ek pár éve kissé állóvízzé vált világába. Tesztünket követően azonban kissé csalódottan ültünk le laptopunk elé, miközben azon gondolkoztunk, hogy milyen újdonságról is tudunk beszámolni a TX-NR686-tal kapcsolatban.

Megjelenés és szolgáltatások

Az NR686 ránézésre teljesen megegyezik az előd 676 típussal, így a kinézetével nincs is semmi gond. A pár éve bevezetett új dizájn még mindig jellegzetes és karakteres, bár a nagyobb modellek megjelenése azért komolyabb benyomást kelt. A legnagyobb különbséget az előlapra ragasztott, a szolgáltatások és az újdonságok logóit tartalmazó matrica megnövekedett mérete, a külön elhelyezett “works with the Google Assistant” címke és a  THX Certified Select felirat jelentik.

Az AVR mögé lépve még annyi változást sem tudunk felfedezni, mint a frontoldalon. Itt mindössze a hangszórókábelek helyes bekötését és a hangsugárzók elrendezését szemléltető ábrák cseréltek helyet, minden más változatlan. A beüzemelést követően sem találunk jelentős eltéréseket, bármennyire is keressük azokat. A látványos grafika és a szolgáltatások többsége ugyanaz, mint az elődmodellben, mindössze a THX beállítások, valamint az új szolgáltatások számára szorítottak helyet a menüben.

A gyártó fejlesztőcsapatánál feltehetően úgy gondolták, hogy ami jó, azt nem kell piszkálni és ezzel a legtöbbször mi is egyet tudunk érteni. Azonban mindig felmerül bennünk az a kérdés, hogy ilyen esetben miért van szükség az új típusszámra és miért nem elég egy firmware frissítés az elődmodellekre, akár opcionális fizetős formában? A kérdés természetesen költői, mivel mi is tisztában vagyunk a fogyasztói társadalom működésével és annak elvárásaival.

Az NR686-ból nem maradtak ki az aktuális slágerszolgáltatások, így a már megszokott lehetőségek mellé bekerült az Amazon Music és a Google Assistant. A két szolgáltatás közül az utóbbitól, mint az idei év egyik legnagyobb újdonságától, komoly “produkciót” vártunk, mivel az Onkyo a megjelenés előtti beharangozóiban az “új mércét állít” jelzővel illette ezt a funkciót.

Azonban azzal kellett szembesülnünk, hogy az érintés nélküli vezérlés lehetősége még várat magára, mivel folyamatosan az “ön régiójában nem elérhető szolgáltatás” és a “nem kompatibilis eszköz” hibaüzeneteket kaptuk, amikor a Google asszisztensét próbáltuk beüzemelni. Kicsit csalódottan ugyan, de tudomásul vettük, hogy hazánk sajnos még mindig nem tartozik a világ legnagyobb értékesítési piacai közé, ezért az újdonságok bevezetésénél eléggé hátul állunk a sorban. Annyit azonban sikerült kiderítenünk, hogy a hangvezérlés valamikor a közeljövőben Magyarországon is elérhető lesz.

Ellenben ami már az elődmodellben is bevált, arra itt sem lehet panasz. Van Spotify, TIDAL, Chromecast built-in, DTS Play-Fi, Tuneln, AirPlay és FlareConnect, de a zenei streaming szolgáltatások mellett a vezetékes és vezeték nélküli multi-room megoldásokra is egyszerű lehetőségeket kínál az NR686.

A nemrég frissített, egyszerűen és kényelmesen használható mobilalkalmazás szintén maradt, aminek örülünk, mivel az Onkyo applikációja nálunk bekerült az AVR-ek alkalmazásainak “Top 5-ös” listájába, ahol szerintünk nagyon is megérdemelt helye van.

Zenei téren a Hi-Res audiofájlok lejátszása is változatlan, így hálózaton vagy USB-n keresztül az 5.6 MHz-es DSD anyagok szólaltathatók meg, továbbá a megszokott FLAC, ALAC, VAW, AIFF és Dolby TrueHD audioformátumok támogatása sem változott.

Továbbra is 7 erősített csatorna és 2 mélysugárzó kimenet áll rendelkezésre, így az NR686 egy hagyományos 7.2 vagy egy objektumalapú 5.2.2 rendszert képes kiszolgálni. A képformátumok közül minden jelenleg elérhető 4K HDR újdonság támogatottságot élvez, a hangformátumok terén pedig a Dolby Atmos, a DTS:X hangsávok megszólaltatása, valamint a Dolby Surround és DTS Neural:X felkeverés sem jelent akadályt.

A teljesítményadatok sem módosultak, maradt a csatornánkénti 165 W (6 Ω, 1 kHz, 1% THD, 1 csatornán mérve), a HDMI aljzatok között továbbra is kettő darab kimenettel (egyikük ARC képes) és hét darab (az előlapival együtt) bemenettel találkozunk. A digitális és analóg csatlakozók szintén változatlanok, előerősítő kimenet továbbra sem kapott helyet a hátoldalon, mindössze a “Zone 2 line out” aljzatai szolgálhatnak alacsony szintű jellel, ha erre lenne szükségünk.

A készülékből nem maradt ki az Onkyo saját tervezésű, alacsony zajszintet biztosító VLSC (Vector Linear Shaping Circuitry) áramköre, az elődből már ismert AKM (AK4458) 384 kHz/32-bites multicsatornás DA konverter és a már szintén jól ismert 32 bites DSP sem.

Meghallgatás

Az NR686 mellé első körben egy Sonus Faber Principia (7, 1 és C) 5.0 szettet párosítottunk, de némi gondolkodást követően, inkább a Magnat Shadow (209, 203, 213 C) összeállítás mellett döntöttünk. Szerintünk nagyobb a valószínűsége annak, hogy a leendő felhasználók többsége is a 400.000,-Ft-ot alulról megközelítő hangsugárzókat fogja választani a 686-hoz, mint egy közel 700.000,-Ft-os hangfalszettet. Az alsó tartomány megfelelő támogatásáról sem feledkeztünk meg, amit két darab Taga TSW-90 V3 mélynyomóra bíztunk.

A meghallgatást beméréssel indítottuk, ahol az NR686 beépített AccuEQ rendszerét használtuk, majd a kapott értékeket ellenőriztük az XTZ Room Analyzer II Pro szettünkkel. Az eredmény megnyugtató volt, mindössze az alsóbb frekvenciákon, pontosabban 63 és 160 Hz-en kellett az EQ lehetőségeibe manuálisan beavatkoznunk (-2 és -4 dB), mivel az automatikus bemérés nem igazán akarta kisimítani ezeket a tartományokat, amitől a hang “túl dögössé” és egyben kissé “nagyzolóvá” is vált. A távolságok és a fázishelyesség rendben, az AccuEQ által beállított (front 40 Hz, center 50 Hz, háttér 60 Hz, mennyezeti hangszórók 80 Hz) vágásoknak azonban kissé magasabb értékeket adtunk, amivel az előkészületek végére is értünk.

Kipróbáltuk a THX menüpont beállításait is, melyek nálunk inkább rontottak, mint javítottak a hangzáson, de természetesen a megfelelő felhasználási környezetben és a hozzá illeszkedő hangrendszer alkalmazásával lehetséges, hogy képesek további plusz élményt nyújtani a hallgatóság részére.

Szokásos Atmos demóink mellett, a Jack Reacher induló képsorai, az Oblivion részletei, valamint a Star Trek legutóbbi részének jelenetei következtek, végül koncertfilmünk és sztereó zenéink zárták a sort.

Az Atmos demók a kategóriában már szokásosnak nevezhető “onkyo-s lendületességgel” szólalnak meg. A hang erőteljes, dinamikus, de mégsem tűnik annyira túlzónak az alsó tartomány, mint azt a gyártó belépő- és középkategóriájának esetében korábban megszoktuk. A hang jellegzetes testessége és némi túlzás itt is jelen van, de éppen csak annyira, hogy a száraz valóságnál kissé élvezetesebbé tegye a képernyőn történő cselekményt.

A Jack Reacher nyitójelenetének puskalövései nem akarnak egy légvédelmi gépágyú dördüléseire hasonlítani, de hangjukban mégis van annyi plusz, ami érdekessé teszi a már több száz alkalommal látott és hallott jelenetet. Az Oblivion induló képsorai alatt a beszédhang jól érthető és Tom Cruise hangja nem változik “dörmögőssé”, ami pár régebbi Onkyo modellnél gyakran előfordult. A főcím előtti jelenet apró háttérhangjai jól kivehetőek, a “buborékhajó” felszállását pedig komoly hangorkán kíséri.

A Star Trek Beyond akciójelenetei rendesen körbevesznek bennünket, de a mennyezeten elhelyezett hangsugárzóink itt sem teljesítenek úgy, mint ahogy az Atmos hangsávval rendelkező demóink alatt. Ezt a legkevésbé sem szeretnénk az NR686 hiányosságaként említeni, inkább a Hollywood-i hangmérnökök számlájára írjuk, mivel már több alkalommal is megállapítottuk, hogy az objektumalapú hangsávokban bőven lenne még kihasználható lehetőség.

Michael Bublé koncertfilmje kiegyensúlyozott megszólalással lep meg bennünket. A hangszerhangok és az ének kellemes, de időnként kissé túlzó az alsó tartomány, amit sokan leginkább a “dögös” vagy a “dinamikus” jelzőkkel illetnének. A tér kiterjedt, a színpad szélessége és magassága rendben, de a produkció alatt mégsem érezzük azt, hogy a közönség részeként a koncerterem valamelyik sorában ülnénk.

Kétcsatornás zenéinkre és egyben Pure Audio módra váltva új jazz albumunk megszólalása kellemesnek nevezhető, de az énekes és a zenészek csak két dimenzióban vannak jelen. A hangok alsó tartománya kissé dominánsabb, mint kellene és az énekes hangja is kicsit mélyebb tónust kap, mint azt megszoktuk, de ennek ellenére mégsem tudjuk komolyabb negatív kritikákkal illetni a hallottakat.

Populárisabb zenéinkkel azonban már sokkal jobban érzi magát az NR686, mivel Faithless és Yello albumunk is komoly, dinamikában gazdag megszólalást produkál. Ezeknél a műfajoknál a legtöbbször kár lenne valós hangszerhangokat és az előadás helyszínéül szolgáló tér megjelenésének nyomait keresni, így mi sem tettük, csak élveztük a produkciókat.

Forrás: AV-magazin.hu

Tovább a termékhez: